Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

kor az esztergomi Várhegyet először magyar Sionnak nevezték. Valószínűleg Barkóczy Ferenc érsek volt az első, aki összefüggésbe hozta a török által elpusztított Esztergomot az elpusztult Sionnal. 1761-ben kiadott pásztorlevelében írt arról, hogy az esztergomi érsekségnek vissza kell térnie eredeti városába, és újraépíteni a lerombolt Szentélyt. Scitovszky érsek a Bazilika 1856. évi felszentelése előestéjén hálát ad Istennek, hogy „fölépíthessük e magyar Sión tetején a lakóházát". A Bazilika felszentelése alkalmából több ünnepi kiadvány jelent meg, amelyekben a magyar Sión kifejezés olvasható. Tulajdonképen ez időtől került a köznyelvbe az esztergomi Várhegy, a városra vonatkozó magyar Sión kifejezés. Pesten 1838-ban indult hittudományi folyóirat Magyar Szion címmel, valószínűleg ez is szerepet játszhatott az első esztergomi egyházi folyóirat címének kiválasztásában.

Esztergomi katolikus lapok 1871-1910 között

A 19. századi Esztergomban a papság misékre való felkészülését segítette az az egyházszónoklati folyóirat, amelyet 1871-ben indított útjára Zádori János, Katholikus Lelkipásztor címmel. A folyóirat 1875-ig kéthavonta jelent meg.

Alapvetően esztergomi kiadású volt a budapesti Hunyadi nyomdában készült Egyházi Közlöny című hetilap, amelynek szerkesztője az érseki könyvtárosként működő Zoványi (Jánoska) Mihály volt. A lap 1872 októberétől 1873 májusáig jelent meg. A szerkesztő sokat foglalkozott az egyházi autonómia kérdésével, már az 1869-ben Budapesten kiadott Auto108