Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

az 1867-es kiegyezést követően. A nagyobb városokban számos közlönyt, hetilapot és folyóiratot adtak ki, de szűkkörű olvasótáboruk miatt gazdaságtalanok voltak, nagy részük nem élte túl az alapítást.

A 19. század végén, a 20. század elején már egyre nagyobb szerepet kapott a katolikus egyház társadalomformáló tevékenységében a katolikus sajtó. Az első világháború és az azt követő Tanácsköztársaság időszaka után, 1919-44 között, a püspökkari értekezleteken egyre többször szóba került a sajtó ügye. A püspökök jelentős áldozatokat hoztak a katolikus sajtó fenntartása érdekében, hogy a liberális lapokkal szemben a tömegkommunikáció területén hatékonyan képviseljék a keresztény társadalmi-erkölcsi értékeket. Bangha Béla kezdeményezésére létrehozták 1918-ban a katolikus lapok országos kiadására a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaságot, amely 1944 végéig működött. Kiadványai voltak: Nemzeti Újság (reggeli napilap), Új Nemzedék (déli napilap), Képes Krónika, Magyar Jogi Szemle (havonta kétszer jelent meg).

A katolikus sajtóélet esztergomi kibontakozása

Az igen színes és sokrétű esztergomi közéleti lapokhoz hasonlóan nagyon gazdag volt az esztergomi egyházi sajtó élete is. Ez érthető is, hiszen Esztergom a hercegprímás székhelye, és mint ilyen, a magyar katolikus egyház fővárosa.

Az 1860-as Októberi Diploma után kibontakozó friss sajtóélet első esztergomi terméke az 1862-ben Horák Egyed nyomdájában kiadott Magyar Tudomá105