Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

zött a török elől, így 1577-ben ott alapított nyomdát Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost. A nyomda és a nagyszombati egyetem alapítása után Nagyszombat lett a katolikus irodalom központja. A nagyszombati nyomda jelentősége még a törökök kiűzése után is megmaradt mindaddig, míg Mária Terézia a jezsuita rend eltörlésével 1773-ban az egyetemet, és vele a nyomdát Budára helyezte.

Az esztergomi nyomdászat és sajtó megszületése

Esztergom 1685-ig török uralom alatt volt. A városban az első könyvnyomdát 1761-ben Royer Ferenc Antal, a pozsonyi Royer család tagja alapította. Kicsit korán érkezett a nyomdász a városba, és így csupán négy évig működött itt. A Royer nyomdával kapcsolatban szeretnék feltárni egy érdekes kapcsolatot a magyar- országi református sajtó és Esztergom között. Visky István: A magyar református sajtó a 18. században című tanulmányában ír arról, hogy Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész adta ki az első magyarországi református újságot 1721-ben Nova Posoniensia címmel, mely latin nyelven íródott és a pozsonyi Royer nyomdában készült. Ugyancsak Bél Mátyás munkája Esztergom vármegye leírása, amely az 1735-47 között készült vármegyei leírások egyike.

Az érsekség és a káptalan 1820-ban történt visz- szaköltözése után rohamosan fejlődésnek indult a városban a kulturális és tudományos élet, így jó időben érkezett a városba a komáromi származású Beimel József, aki 1822-ben állított fel újból nyomdát Eszter9