Számord Ignác: Az esztergomi r. kath. érseki kisdedóvónő-képző intézet értesítője az 1913-1914. és 1914-1915. iskolai évről (1915)
22 Kisdedóvóintézetekben mindig hegedű játékkal kisérje a kisdedóvónő a gyermekek énekét, azonban a menedékházvezetőnőktől a hegedűjátékot megkivánni nem lehet. Jegyzet. Alkalmas énekek találhatók: Sztankó Béla: Daloskönyv és Kiss-Péterfl'y-Pósa-Tihanyi: Daloskönyv, Miklósy József: Daloljatok kicsikék, Exner f.eó: Gyermekfoglalkoztató című könyvekben. VIII. A magyar nyelv ismeretébe való bevezetés a nem magyar anyanyelvű gyermekeknél. Az 1891. évi XV. t.-c. 8. íj-a ezt írja elő: „A kisdedóvóintézetekben és gyermekmenedékházakban a nem magyar anyanyelvű gyermekek foglalkoztatása összekötendő a magyar nyelv, mint államnyelv ismeretébe való bevezetéssel“. Ugyanígy szól a r. kath. kisdedóvók és népiskolák számára kiadott Rendszabályok 224. !j-a is; legújabban pedig az 1913. évi XL. t.-c. 16. §-a elrendeli, hogy „minden óvónő, tekintet nélkül az óvóintézet jellegére és arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem, a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás érzelmét és a magyar nemzethez való tartozás tudatát tartozik fölébreszteni és kifejleszteni“. Az óvónő tehát buzgón járjon el ennek a törvény által előírt föladatnak teljesítésében. Zsenge korukban a kis gyermekek könnyen, mintegy játszva sajátítanak el más nyelveket. Ezért kötendő össze a kisdedóvóintézetekben a nem magyar anyanyelvű gyermekek foglalkoztatása a magyar nyelv ismeretébe való bevezetéssel. Az óvóintézeteknek tehát el kell végezniük az előkészítő munkát az elemi iskolai magyar nyelvtanításra s ezáltal meg kell könnyíteniök hazánk nemzetiségeinek a magyar nyelv megtanulását és megkönnyíteniök az elemi iskolák föladatának megoldását. A nemzetiségi vidéken működő óvónő — akinek tudnia kell a nép nyelvét — mindenekelőtt tapintatos legyen. Óvatosan járjon el a magyar nyelv terjesztésében, hogy ellenszenvet ne keltsen. Szeresse a kisdedeket. Szeretetét tettekben, nyájasságban, jó bánásmódban mutassa. Míg a gyermek nem vonzódik az óvónőhöz, addig nem is beszél hozzá, de ha bizalommal van iránta, akkor szivesen szóba áll az óvónővel. A magyar nyelv ismeretébe való bevezetésnél a kisdedóvónők nem követhetnek merev szabályokat. Eljárásuk legyen gyakorlati. Legbiztosabban a fület és az ajkat foglalkoztató gyakorlatok által lehet a gyermekeket rávezetni a magyar kifejezések elsajátítására.