Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

54

szakszerű megőrzését és kezelését, mi a tudományos élethez viszonyítva, értékét is növelné. De ki e nagy és drága anyagot beszerezte, felhalmozta, fogja tudni érvényesítői is az élet számára, talán azzal, hogy a művészeteknek s a társtudományoknak saját hajlékot emel, mely nevét örökítse, hogy ne legyen alkalmazható a költő szava: »Tot congestos diei noctisque la- bores, hauserat una dies«, hanem mindaz, mit foglalhasson vissza a nemzeti művelődésre, az ízlés emelésére: mert igaz marad az, mit a többször idézett Clement de Ris annyi lelkesedéssel ir : C’est au goút qu’elle a dű la consolation de ses tristestes, l’oubli de ses douleurs, le re- veil de son activité, et de ses esperan- cest. Valóban a művészet képes a kedély és a lélek egész világát betölteni, aki pedig akár alkotásaiban cselekvőleg, akár szenvedőig a szemléletben uralmuk alá kerül, bennük fogja találni vigaszát; keserűségeit, az élet apró küzdelmeit feledi mellettük; tevékenysége, ereje éled általuk, és reményei delibábjátékának hullámzó körvonalaiban felismerendi a szellemeket, melyek Schiller előtt is lebegtek, midőn látománya e dalba olvadt:

Wie schön, o Mensch, mit deinem Palmen- zweige

Stehst du an der Jahrhunderts Neige .... DeinWissentheilest du mit vorgezogenen Geistern, Die Kunst, 0 Mensch, hast du allein.

▼toosi KÖNYVTÁRI Esztergom

TO