Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

32

ruság, bánat, öröm, mélaelmüség stb. keze alatt életet nyertek; ehhez járul alakjainak művészi csoportosítása, kifejezése, mely oly tökélyes, hogy mozdulataikból mintegy gondolataikba és kedélyállapotukba is hatolhatunk, vagy mint Rivius is mondja: mozdulataik majd nem hangjukat elárulják.

E mester Nürnbergben 1471. május 20- dikán született Magyarországból, jelesül Szat- mármegye Ajtós községéből oda vándorolt aranyműves atyjától, kinek neve némelyek szerint Száraz, mások szerint és valószínűbben Ajtósi (innen Thürer, Dürer) Nürnbergben el- néraetesedett. Tanítványa volt a hires Wohlge- muthnak.

Metszetei közül itt diszlenek következő, kiválóbbak :

a) A nagy kinszenvedési (passió) cyclus,

12. kép; szöveggel.

b) Az Apokalypsis. 15. kép.

c) A kis passió.

d) Adám és Éva. Rézm.

e) Sz. Hubert a lóval. Rézm.

f) Saját kezével készült arcképe. Fametsz.

Ezen felül számos apróbb müvei, melyek felsorolása egy katalógus keretébe való.

3. Mária élete. Szinte Dürer alkotása. Az itt levő 15. kép azonban Dürer egyenértékű tisztelőjének, Marc Anton Rajna o n d i-nak, Rafael tanítványának munkája, illetőleg másolata. Ez mitsem von le a képnek becséből, mert Rajmondi vésője Düreré mellett mindig méltó versenytárs. E képcyclusból