Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

19

cit fieri dominus Joannes abas ad sanctum be- nedictum 1510. Ki volt e votiv kép megrendelője, azt is tudjuk a feliratból, különben a kép alsó jobb szegletén egy paizsnak vörös mezéjében egy infulával keresztbe vetett pastorale az apát címeréül tűnik fel, melynek balján szinte góth i, jobbján pedig b olvashatók. Tárgya: a középen álló és sebeiből vérző Üdvözítő előtt térdel egy gazdagon aranynyal áttört szövetű palástban és infulával fején az apát, kezében egy góth ízlésű monstrantiát emelvén Jézushoz, ki felé tekint kiterjesztett karokkal engedvén szive sebéből a monstrantiába lövellni a vérsugárt. Megjegyzendő: hogy e mon- strantia eredetije ma is a sz. benedeki templomban, mint ereklyetartó használtatik. A háttérben magas hegyek emelkednek körben, melyek jobb szárnyán egy szikla-meredély a régi sz. benedeki apátság tornyaival. A kép fa, arany alappal.

Mielőtt azonban az újabb kor művészeit felkeresnénk, egy igen érdekes képre kell irányoznunk a figyelmet és az: Elzheimer Adámnak, a XV L és következő század első felében élő mesternek munkája (334.) A kép márványra van festve.Tárgya: asz. család utazása a sivatagban. Az előtér jobb és baloldalán magas sziklák emelkednek, melyek alatt balra Mária ül a kisded Jézussal ölében, József pedig a jobb oldal szikláiból csergedező patakból itatja szamarát. E patak és a vízesések nem az ecset müve, hanem a művész itt kivéstQ a márványt, s a viz színét lapis lazuli- val rakta ki. A háttérben gyönyörű táj, mely2*