Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és meszet-tár s annak műirodalma culturtörténeti szempontból (1879)

14

5. Giovanni Bellini, a felső-olaszországi iskola tagja, Mantegna kortársa, kinek müvei a színezés pompájában, azon lágy erőt, átlátszóságot, mely a velencei iskola elévülhet- len tulajdona marad, lehellik. A kép fa. (65.) Tárgya: Zakariás fiát, sz. Jánost, a sz. család elé vezeti. Egyike a legszebb Bertine’li-féle képeknek. Gyönyörű a háttér tájképe, mely baloldalt apró erdei csemeték közt emelkedő magas sziklán elterülő középkori várost mutat, középen nyúlánk Pinia törzsek közt ezek feléig magasló dús falombozat. A kép jobb előterében a szent család, középen keresztbe vetett kezekkel a kis János, mellette atyja Zakariás, Az egészen idylli nyugalom és mély kedélyesség terül el, mely a kisded Jézus gyermekileg gondtalan vidorságában és a kis János felé vonzódó nyájasságnak kifejezésében kulminál.

6. Jacopo Palma vecchio (68), a velencei iskola nagymesterének, Pra Sebastiauo dePiombo-n&k tanítványa, maga ez utóbbi Bellini és Giorgione velencei művészek befolyása alatt nagy készültségéről nevezetes. Palma veccbio e müvében a szelíd és érzékien kedves hangulat uralg, mely megfelelő lágy és bő colontban nyer kifejezést. A kép fa. Tárgya: A sz. szűz, ölében a kisded Jézussal, ki az anya lábainá, alól álló sz. Katalin, mint még ifjú leányka, jobb kezének mutató ujjára egy arany gyűrűt bűz, mintegy kifejezvén,hogy eljegyzi ót a mennynek. Mária jobbján sz. Ágoston, balján sz. Jeromos. A Bertinelli-íéle képgyűjteménynek egyik legbecsesebb kincse.

7. Cima di Conegliano (70), a fel-