Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)
3 Az esztergomi kisdedóvoda rörid ideig élt, 1838 márciusában a korábbi időszakhoz képest "elképzelhetetlon tíz árja" támadt. Az egész Táros felett összecsapó tíz, amely majd hétszáz házat összedöntött, nem kímélte a Táros! kórházban kialakított egy szobányi klsdedÓTodát sem. Esztergom történetében ez a kísérlet nagyon újszerű Tolt. Ea megvizs- gáljuk Esztergom Táros tanácsülésének jegyzőkönyrét, akkor új információkat nyerünk erről az időszakról. A március 3-i klbŐTÍtett tanácsülésen Heya Imre királyi biztos kifejtette, hogy miért kiTánja a kisdedóró intézetet létrehozni:". ..hogy a’ kézi munkájáTal kenyerét kereső tehetetlen sorsú kebelbéli lakosok gyermekei, kik sokszor az otthon Talő bezárásnak, Tagy az Úttzákon Taló fetrengéseikkel, szüleiktől tellyesen elhagyattatTán, különféle esetek által a’ Teszedelmek örvényébe tétetnek ki, menedék helyet nyernének..."/Esztergom város tanácsának jegyzőkönyve. 1837. 89. 1./ Bízik benne, hogy a város nemcsak az új kertek kialakításával, az éjjeli világítás bevezetésével foglalkozik, ..."hanem ezen kizárólag a’ legszegényebbekre intézett pártolás is szivin fekszik, s ha bár mi ókból divatba nem jönne a* legszentett /zándék, legalább nyúgod- tan lészen abban a’ Városi Kórmány, hogy jó tzélra való törekvésit tettleg is meg mutatni el nem mulatta". /i.m.9o.l./ Bízik benne, hangsúlyozta, hogy a két intézmény, tudniillik a szegényház és a kisdedóvoda összekapcsolása csak rövid ideig fog tartani, s a város talál majd jó megoldást. 500 - 500 váltó forintot ad a szegényház és a kisdedóvoda céljára. Argauer Káté plébános 500 váltó forintot ajánlott a két intézmény fejlesztésére. A királyi biztos javasolta, hogy a"klsdedek felvigyázására és oktatgatására" alkalmas személyeket jelöljenek ki. Ez a város számadáskönyvei szerint 1837-ben meg is történt.
