Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

Európában a X7III. század vágón merült fel a gondolat, hogy az iskoláskort el nem ért gyermekek részóre Intézményes nevelést kell biztosítani. Magyarországon Brunszvik Teréz kezdeményezésére 1828. június 1-én nyílt meg a család budai házában az első óvoda, amelyet a későbbiekben Angyalkertnek neveztek.

Brunszvik Teréz Óvodája nemcsak Magyarországon volt az első ilyen jellegű intézmény, hanem Dél- és Kelet-Európa első óvodája is volt. A magyar reformkor első évelt élte az ország, az óvodaalapítás több volt egyszerű ténynél - a magyar nemzeti fejlődés kikerülhetetlen lépcsőjéről volt szó. Nem véletlen, hogy Brunszvik Teréz kezdeményezését a magyar reformkor kiemelkedő nagy alakjai is támogatták. 1836-ban megalakult a Kisdedóvóintézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület. A kisdedóvó intézetek alakítása, fejlesztése nemzeti üggyé vált.

Esztergom szabad királyi város nem tartozott az ország jelentős központjai közé, de a városban élő egyházi vezetők, a vékony réteget jelentő értelmiség és a város polgárai között található, a nemzeti érdekeket megértő és képviselő polgárság, iparosok, kereskedők és a földművesek egy csoportja sok ügyben hallatta hangját, véleményét. Nem lehet véletlen az, hogy röviddel a Kisdedóvóintézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület felhívása után Esztergomban is jelét találjuk a kisdedóvással kapcsolatos törekvéseknek. Sárfalvai Heya Imre vármegyei alispán, királyi biztos - aki személye szerint sokat tett Esztergom fejlődéséért -, támogatta az Argauer Máté városi plébános által felvetett gondolatot.mikípp lehetne a szegények házába lévő fölös hajlékokat a’ legszegényebb Lakók kisded Gyermekei Óvó Intézetére leg ki/sebb költséggel fordíttani, hogy így a’ munkás ember vagy Anya, ne kénteleníttetne Gyermekeit akár az üres /zobába bézárás,