Az esztergomi kerületi beteg-segélyező pénztár jelentése az 1894. évről (1895)

6

nélkülözéseket szenvedők számára gazdagabb és biztosabb segélyt hagytunk hátra, mint a minőre igényt tarthatnak.«

Mily nemesen érzett a nagyszivű fejedelem a munkásosztály iránt, bizonyítja azon sürgetése is, melylyel a balesetek elleni biztosításra és betegsegélyezésre vonatkozó, már két év előtt benyújtott, de még el nem intézett javaslatok letárgyalását siettetni iparkodott. »Császári kötelmeink parancsolják — így szól 1883. ápril 14-én az országgyűléshez küldött üzenetében — hogy mig Isten tennünk engedi, a hatalmunkban álló eszközök közöl egyetlen egyet se mulasszunk el felhasználni arra, hogy a munkások helyzetén javítsunk és a különböző társadalmi osztályok békés együttélését előmozdítsuk.«

A népei javáért ily szeretettel aggódó fejedelem e szép szavai nem maradhattak eredmény nélkül. Néhány hónap múlva, 1883. junius 13-án már készen állott a betegsegélyezésre vonatkozó azon törvény, mely megalkotása és életbelépte óta folyton javítva és tökéletesítve, oly áldásos eredményeket hozott létre, hogy ezen emberbaráti, egészségügyi, közgazdasági és iparpolitikai tekintetekből egyaránt fontos törvény behozatalával Németországot mindenfelé utánozni törekedtek.

Hazánkban a feledhetlen emlékű Baross Gábor kereskedelmi miniszter volt az egész ország kegyeletes tiszteletére érdemes azon férfiú, ki az ipar és kereskedelem fejlesztésére, emelésére irányított törekvései közé a munkásosztály anyagi helyzetének javítását is beiktatta és nem nyugodott mindaddig, mig »az ipari munkák vasárnapi szüneteléséről« szóló 1891. évi XIII. törvényezikk méltó társául meg nem alkotta az ugyanazon évi XIV. t.-czikket »az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről« is, a melyek közöl az első a munkás testi szervezetének rugékonyságát óhajtja megvédeni; a második pedig a beteg munkás egészségének visszaállítását és a keresetképtelenséggel csaknem mindig összekapcsolt nélkülözés, gond és nyomor enyhítését czélozza.

Nincs senki M. T. Közgyűlés, ki a munkásosztály súlyos helyzetét ne ismerné, vagy méltányolni ne akarná. Viszont azonban e törvény mellett be kell ismernie a munkásnak is, hogy helyzete jelentékeny javulást nyer; hogy terhei nagy mértékben megkönnyebbültek; hogy különösen nincs oka gyötrődni azon eshetőségek miatt, amelyek eddig- elé — betegségére vagy keresetképtelenségére gondolva — szivét-lelkét marczangolhatták.

Minden óhaja ugyan nincs a munkásosztálynak e törvény által megvalósítva; minden kívánsága nincs teljesítve ; minden érdeke nincs megvédve. Nem késhetnek azonban sokáig azon intézkedések sem, melyek a munkás öreg napjainak nyugalmát és önhibáján kívül történt keresetképtelenségének esetére szerény megélhetését biztositandják.

Mig azonban e hő ohajok teljesedésbe mehetnek, megelégedett és