Prokoppné Stengl Marianna: Az Esztergomi Keresztény Múzeum története (1977)

kezd a művészettörténettel. Három évig járják Lipperttel Pozsony vidékét és a Csallóközt. Lippert személyén keresztül biztosan kapcsolatban álltak már ekkor egymással. 1857-ben Simor győri püspök lett. Hozzáfog a két győri gótikus kápolna helyreállításához; építésze ekkor már Lippert. Ipolyi 1858-ban akadémiai székfoglalót tart a deákmonostori templomról, 1859- ben pedig első nagy művészettörténeti munkája is megjelenik. Ugyanebben az évben Simor értesíti Ipolyit a győri Héderváry kápolna rekonstruálásáról. (3). Így buzdítják egymást a magyar műemlékvédelem és a magyar művészettörténetírás elindulásánál.

De hogyan áll ekkor hazánkban a műgyűjtés? Az első, a XIX. század legjelentősebb műgyűjtő főpapja Pyrker László (+1847) egri érsek volt, aki még életében 44 képet adományozott a Nemzeti Múzeumban megalakult Országos Képtárnak. Az Esterházy gyűjtemény ekkor még Bécsben van./gimor még győri püspök korában kezdte a képek gyűjtését és amikor 1867-ben esztergomi érsek lesz, már 80 képet hozott magával. (4). Ugyanekkor Ipolyi műgyűjtéséről is van adatunk. Szerényen kezdi zohori plébános korában, hiszen ekkor, édesapja halála után, 9 tagú családról kell gondoskodnia, de 1863-ban egri kanonok lesz és most már vásárolhat nagy tételekben is: így 1865- ben a bécsi Böhm gyűjteményből, majd 1867-ben részt vesz a Kölni Ramboux-árverésen, ahol közel 100 képet vásárol, a bécsi Höfel—Lehmann gyűjteményből pedig osztrák táblaképeket szerez. Ipolyi mindig személyesen vásárol külföldön is, mindent maga néz meg. Ezekről az utazásokról édesanyjához írt leveleiből olvashatjuk, ahol többször megjegyzi: „minden pénzemet műkincsekre költöttem”. (5). Ugyanebben az évben, 1867-ben lett Simor János Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Első és legfőbb gondja a Bazilika építésének befejezése volt,- amely két évig tartott. Az 1870-es évektől kezdve nagyobb erővel fog kedves gondolatának megvalósításához, hogy képtárt alapítson. Jóllehet, igen elfoglalják az egyházi ügyek, az első vatikáni zsinaton feltűnést kelt felszólalásaival, templomokat, iskolákat építtet, közben egyházmegyéjében felkutatja a műkincseket. Fájlalja, hogy nálunk' milyen kevés maradt meg a középkor emlékeiből. A garamszentbenedeki ősi bencés monostor a káptalan tulajdona. Ott már használaton kívül, a levéltárban őrzik a régi szárnyasoltárok töredékeit. Ezeket sietett megszerezni, s bár nem tudta, de talán sejtette, hogy a régi magyar festészet egyik legkvalitásosabb oltárát, Kolozsvári Tamás szárnyasoltárát mentette meg. Ezzel és a többi garamszentbenedeki

4