Prokoppné Stengl Marianna: Az Esztergomi Keresztény Múzeum története (1977)
di Nardo: „Tébai remeték” c. festményét, Carlo Crivelli predel- laképét, G. P. d’Ambrogio Assuntáját, a Botticelli követő és Pesellino Madonnáit, a Lorenzo di Credi Mária Magdolna mennybe emelését ábrázoló táblát, Giampietrino Madonnáját és Memling „Szenvedő Krisztus”-át. A Bertinelli gyűjtemény- megérkezése után a Bibliotéka kiállítását újra kellett rendezni. Maszlaghy, a képtár őre, nagy örömmel sorolja be és leltározza az igazán értékes műveket. A készülő első katalógust is ő írja, amely még ebben az évben (1878-ban) meg is jelenik. (16). Maszlaghy már 533 képet ír le. A megújult képtárt az akkori lapok is ismertetik. A fővárosi Magyar Korona 1879-ben már 400 képet említ. 1879-ben a Képtár első irodalmi méltatása is megjelenik Rényi Dezső esztergomi ügyvéd és újságíró tollából, aki a tanulmány címében is kiemeli, hogy azt „kultúrtörténeti szempontból” írja. (17). Az 1878-as katalógus előszavában Maszlaghy már jelzi, hogy „előbb-utóbb alkalmasabb és tágasabb helyiségről is kell goffú doskodni” a Képtár számára. Simort is foglalkoztatja az új érseki palota építésének terve. A tervező Lippert József, a barokk) egykori jezsuita kolostort építi át, második emelettel és a Dunára néző díszes homlokzattal bővítve. Az első emeleten lesz a könyvtár és a levéltár, a második emeleten 3 nagy és 2 kisebb terem és a folyosó készül a Képtár számára. 1882-ben készen áll az új rezidencia. Maszlaghy is hozzáfog az átszállított Képtár rendezéséhez. Az Üj Magyar Sión 1885-i évfolyamában Zádori János szemináriumi tanár a lap szerkesztője, ismerteti az új kiállítást. Büszkén írja, hogy már 500 képe van az érseknek, ebből 100 a palota szobáiban és a folyosókon van elhelyezve. (18). A katalógust is át kell dolgozni, ez a II. kiadású Maszlaghy katalógus, amely már 564 képet tartalmaz. Az I. kiadás 333 képe után sorolja fel az újabb szerzeményeket. Ebből tudjuk, hogy M. S. mester négy képét 1891 előtt szerezte Simor. Sajnos egyéb adat nem maradt ezekről az újabb vásárlásokról. Maszlaghy ekkor minden kép hátoldalára nyomtatott címkét ragaszt, melyre a katalógus számát írja. Valóban példás az a gond és szeretet, mellyel a Képtár ügyeit intézik. A Képtár tehát készen áll, amikor Simor János Ipolyi Arnold példájára a Keresztény Múzeum alapításának gondolatát veti fel. Úgy, hogy ehhez tartoznának szobrok és egyházi felszerelések is. A két főpap élete vége felé — a közös terv kivitelezésében — újra szorosabb kapcsoltába kerül egymással, most Czo- bor Béla személyén keresztül. Czobor a pesti szemináriumban 7
