Az esztergomi főkáptalan gondjaira bízott ájtatos alapítványok, s azok kezelési módozatának ismertetése (1870)
— 15 — y. A közpénztárnak részleges alapokra fölosztása. Az esztergomi főkáptalan gondviselésére bízott tetemes — bárom milliót meghaladó — alapítványi vagyon öszponto- sitott közpénztári kezelése amily nagy gondot és fáradságot igényel az alapítványok általános gondnoka részéről, ki alig lenn'e képes méltóképen megfelelni feladatának, ha az egyes alapítványi tőkék kamatjainak ezer meg ezer megszabott kü- lönczélokra közvetlen juttatása szinte az ő gondjai közé tartoznék : — éyioly czélszerű, sőt a kölcsönös ellenőrzés szempontjából üdvös is volt az intézkedés, mely az alapítványi közpénztárt, az alapítványi tőkék kamatjainak egyes megszabott czélokra való közvetlen fordítása czéljából, több részleges alapra osztja, melyeknek imént érintett, a III, fejezetben tüzetesen körülirt különleges kezelését ugyanannyi megválasztott főkáptalani tag végzi. E részleges alapok a következők: A föszékes-egyházi alap. Ide tartoznak azon alapítványok, melyek vagy egyenesen a főszékes-egyház javára, vagy pedig ezzel összefüggő czélokra alapittattak. Káptalani alap, melyet képeznek a főkáptalan kegy- urasága alá tartozó templomok, plébániák, lelkészek, tanítók, szegények s a t. felsegélyésére szánt alapítványok. Egyházmegyei általános alap mindazon alapítványokkal, melyek az egyházmegye közszükségeit fedezik; vagy melyek misékre, egyházi épületekre, plébánosokra, segédlelkészekre s a t. általában vonatkoznak. Egyházmegyei különös alap, mely az alapitók által különösen és névleg is megjelelt templomok, oltárok, szobrok, keresztek, plébánosok, káplányok, tanítók, szegények s a t. alapítványait foglalja magéiban.
