Az esztergomi főkáptalan gondjaira bízott ájtatos alapítványok, s azok kezelési módozatának ismertetése (1870)

— 14

elhelyezése és felmondása, mely jogát soha máskép, mint csak rendes tanácsülésben titkos szavazat utján gyakorolja szótöbbséggel határozván el: vájjon állampapírokba fektet- tessék-e az elhelyezendő tőke, vagy pedig megfelelő biztosítékot felmutató magánkérelmezőknek kölcsönadassék. Ha ez utóbbi értelemben hozatik határozat, ennek végrehajtása előtt elengedhetlenül szükséges, hogy a kölcsönvevők a kiadandó összeget telekjegyzőkönyvek hiteles kivonatával igazolt tulajdonjoga fekvőségeikre jelzálogkép első helyen saját költségeikre bejegyeztessék; vagy pedig a kölcsönkért összeget kétszeres értékkel meghaladó ingó zálogot tegyenek le hitelbiztosíték fejében. Ezen feltételeknek teljesítése után adatik csak át a kölcsönösszeg, amely azonnal felmondottnak tekintendő, mihelyt a kamatok egy éven túl nem fizettettek.

5. Utalványozási jog csak a főkáptalant illeti meg s hasonlókép tanácsülésben gyakorlandó. Szükség esetében azonban a nagyprépost vagy ennek helyettese is utalványozhat.

6. A főkáptalan saját kebeléből titkos szavazattal két számvizsgálót választ, kiket meghatározott időtartamra a számadások vizsgálatával megbiz. Ezeknek kötelességük csak oly kiadási tételeket ismerni el jogosultaknak, melyek vagy rendes nyugtákkal, vagy a főkáptalan és nagyprépost utalványjegyei által igazoltatnak.

7. A főkáptalani tanácsülésben döntetik el végre minden egyéb, az előző pontokban foglaltakon kívül még felmerülhető s az alapítványok ügyét érdeklő nevezetesebb kérdés, milyenek: a pereknek megindítása vagy elejtése; a kamatok felemelése vagy leszállítása; a forgatható tőkéknek ingatlanokba fektetése; a pénznemeknek átváltoztatása s a t.

í