Fődiné Handbauer Erzsébet: Az Esztergomi Érseki Boldog Margit Leánygimnázium tanári és ifjúsági könyvtárának története 1930-1948 (1985)
18 Hanyatlásé”» iáért Szatmár nem tartozik a magyar állam fennhatósága alá./ Ab Irgalmas Nővérek nevelési ozemlélete a korszak megfelelő vallásos hazaszeretető volt. Ugyanakkor felismerték» hogy a fejlődő kapitalista viszonyok a nők nevelését is megkívánják.; Belátták» hogy a technikai kultúráivá emelkedése és as egyre fokozódó megélhetési gondok szükségeséé tették a leány ifjúság közép- éa felsőfokú oktatását» hogy a férfiakkal egyenranguakká válhassanak a nők is. A női nem sajátosságaiból kiindulva a formális /materialisztikus/ képsés mellett gondot fordítottak as érzelmi élet» a lélek gazdagodására» nevelésére la. A leánygimnázium alapításának gondolatát dr. Verődi Jusztlnián bíboros támogatta éa a kultuszminiszter elé terjesztette. Gr. Klebelsberg Kuno engedélyezte a gimnázium megalapítását. Sokoldalú kulturtevékenysége keretében uj alapokra helyezte a magyar leánynevelést és oktatást. mA három tipusu leányköséplskola létesítése módot akar nyújtani a leányifjuságnak a modern életbe a változott viszonyoknak megfelelően történő bekapcsolására."2^ Iskolafenntartó főntfknőnek a helyi tartományi főnöknőt, Benkő M. Szerénát nevezték ki. A főnöknő végezte el a tanári kar összeállítását» a szükséges teendőket» majd 1930 szeptember 1-én megnyitotta az Iskola kapuit az első növendékek előtt. Nyilvánossági jogot az UlWtM 550-13-1930. ez. rendelettel kapott a leánygimnázium, a felügyeleti 2 C jogot dr. Serédi Jusztlnián hercegprímás látta el.
