Fődiné Handbauer Erzsébet: Az Esztergomi Érseki Boldog Margit Leánygimnázium tanári és ifjúsági könyvtárának története 1930-1948 (1985)

- 11

„Mindenkinek <* neki Megfelelő £ , auz adott és

konzerválandó társadalmi helysetével összhangban levő műveltség nyújtását."*0

Komis Gyula a társadalmi rétegződésnek megfelelően hármas tagozádáau iskolarendszert tervezetti elemi, polgári és középiskolát* A nevelés szelleme mindegyikben „egységesen" az uralkodó osztály érdekeit képviselte* Megfogni» mázta a nemzeti kultur- és neveléepolitika három fő feladatát is snnsk megfelelőent

1. A nemzeti érzés positiv ápolása, az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiája a oél

2* Internacionalizmus szellem# elleni megvédés

3« A nemzeti intelligencia visszamagyaroeitása azaz hungarizálása.

i

Mindezeket a keresztény vallásos érzület biztosítja* A „nemzeti" ideológiát és nevelési eszményt azonosította a keresztény valláserkölccsel.1*

Az 1924-es törvény nem jelentette a középiskolák valódi differenciálását, csupán annyit, hogy a reálgimnázium és a leányliceum létrejöttével háttérbe szorultak a klasszikus nyelvek és előtérbe kerültek a modern nyelvek* Az oktatáspolitikát meghatározták gr* Klebeisberg Kuno vallás- és közoktatásügyi kultuszminiszter nézetei* Slve - ahogyan ő maga nevezte - a neonaoionalizmuss a „keresztény-nemzeti" ideológia* Nevelési konoepolója a „hazafias és vallásos" nevelés* Végső célnak a "területi épség