Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
mind az alapkövön (69. kép), mind pedig a kápolna belsejében, a párkány frizén, a gyönyörű metszésű feliratban. A fehér márvány oltár (1519) egyik pilaszterére térdelő doná- torként arcképét (2. kép) is kifaragtatta. X. Leó búcsúleveléből tudjuk, hogy Bakócz a remekművű kápolnát eleve temetkezési helyéül szánta, azaz sírkápolnának. Ez a szándék és terv még jobban hozzákapcsolta tulajdon művéhez. 1521. július 12-én kelt végrendeletében valóban úgy intézkedett, hogy „corpus verő meum gremio térré in Capella Annuntiationis eiusdem Beatissime Virginis Marie in latere meridionali Ecclesie mee Strigoniensis per me Constructa sepulture tradendum Com- mendo.” Más oklevelek is határozottan vallják, hogy Bakócz temetkezési helyéül építtette, így nyilatkozott Werbőczy kancellár 1530-iki tanúvallomásában (pro loco sepulture sue), a káptalan pedig 1536. dec. 3-án kelt levelében (pro Sepultura corporis sui). Giovanni Muzza- rellinek, a prímás orvosának 1521. július 11-én kelt jelentéséből azt is tudjuk, hogy valóban ide temették. Tudósítását az 1756-os kriptabontás leletei megerősítették.17 Bakócz a kápolna berendezéséről és felszereléséről nagy művészi érzékkel és hallatlan bőkezűséggel gondoskodott. Pazarul elhalmozta kedves kápolnáját arany-, ezüstművekkel, egyházi ruhákkal, kárpitokkal, szőnyegekkel, kódexekkel, mint erről Werbőczy kancellárnak 1530-ban János király előtt tett vallomása tanúskodik: „capellam ........ pluribusque rebus et bonis precisiosis etiam aureis et argenteis, utputa crucibus, calicibus, patenis, ampullis, pacificalibus, candelabris, monstrantys, tabulis, casulis, cappis, Dalmaticis, Auleis, cortinis, tapetibus, bancalibus, antiphonarys, gradualibus, psalterys, missalibus, bullis Apostolicis, litterys privilegys, possessionibusque et iuribus possessionarys ac alys id genus rebus, ad cultum ornatum et decorem capelle eiusdem, prepetuamque cultus divini in ea subsistentiam spec- tantem dotatam et communitam.” Az 1521-es végrendeletből, meg II. Lajos 1523-as okleveléből arról értesülünk, hogy Bakócz asztali ezüstjének, drága textilneműinek egy részét is a kápolnára hagyta. Ezeknek értéke igen nagy összeget tett ki a királyi oklevél tanúsága szerint, amelyik egyben sommásan fel is sorolja a különféle tárgyakat: „Argenti verő caelati in Scutellis, Discis, Coclearibus, Furcellis, Cyphis, Cuppis, Peluibus, Fusoriis, Lagenis, Cantaris, Salinis, Candelabris ac Chatenas et Annulos Aureos, Lapides preciosos, Pannos lanneos, Lineos, Sericeos, Aulea, Cortinas, Peristromata, Tapetia, Aliaque domus supellectilia ad magnam pecvniariam summám se extendentia.” A nagy kincshalmaz azonban nem maradt és nem is maradhatott háborítatlanul azokban a súlyos időkben. II. Lajos már 1521. júniusjúliusában, kevéssel Bakócz halála (június 15.) után, a Belgrádot fenyegető török veszedelem nyomása alatt, a hagyatékban szereplő kincsek kiadatását követelte. Ezeket meg is kapta18, mint ezt 1523. szeptember 1-én kelt oklevele tanúsítja. A kápolnának azonban ezenkívül — nyilván már korábbról — gazdag felszerelése volt. Ennek lefoglalására 1526-ban, két hónappal Mohács előtt került sor, amikor a király megbízottja 34 márka (8,35 kg) ezüstöt vett át közvetlenül a kápolna kincseiből a török elleni háború költségeire. De ezzel még korántsem merült ki a kápolna kincstára. 1527-ben Várday Pál esztergomi érsek vitette el a kápolna ötvösműveit (vasa aurea et argentea), meg egyházi ruháit, kárpitjait, szőnyegeit. Az előbbieket el is zálogosította, feltehetőleg szintén háborús szükségtől kényszerítve.19 A maradékot pedig 5675 forint értékben 1529 decemberében Zápolyai János király foglaltatta le az ország céljaira. Ezekben az időkben készülhettek a kápolna kincseinek becslési jegyzékei. Egy keltezetlen becslés (1529?) szerint a kápolna aranyműveinek értéke 3195 forint, az ezüsműveké 700 forint. Az utóbbiak súlya 84 márka 11 loth volt, azaz 20,79 kg. Magister Franciscus Aurifaber Budensis 1530-ban pedig 8245 forintra becsülte a kápolna kincseit, beleértve mind az anyagot, mind a munkát. Mindkét jegyzék darabonként sorolja föl a legfontosabb arany-ezüstműveket: két drágaköves színarany kelyhet arany patenákkal, két arany ámpolnát, arany pacificalét. drágaköves arany keresztet 4100 forint értékben, két ezüst kandelábert, négy ezüst ámpolnát, 9
