Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

Saáp egyház és Szentmiklós puszták részei Csongrádban), amelyeket a bíbornoknak Korláth- kövi Péter zálogosított el 2700 aranyforintért a Boldogságos Szűz iránt érzett hódolatából és Bakócz Tamás lelkiüdvéért a kápolnának (prefate Capelle Annunciationis Beatissime Marie Virginis), illetve az esztergomi káptalannak adja zálogba a fenti összegért. (Közölve: Szántóffy 1867. 610—611. 1.)

Ezt az okmányt II. Ferdinánd 1635. febr. 10.-én Sopronban kelt levelében megerősítette. (Közölve: u. o. 611—613. 1.)

1524. szept. 16. Pest. II. Lajos király tudatja, hogy Szobi Mihály előtte kijelentette, hogy Hollathykos és Moróczfalva, valamint Merke, Feyeregyhaza, Kissinge, Kerektho, Barathi és Wyzwewlgh somogyi részbirtokokat eladta Perotto de Wesaknak, az utóbbi pedig Bakócz Tamásnak, Bakócz viszont „easdem ante extremum diem suum pro refrigerio anime sue Capelle Annunciationis Beatissime Virginis Marie per ipsum condam Dominum Thomam Cardinalem ad latus meridionale Ecclesie Strigoniensis fundate testamentaliter legasset”. ’ Mivel azonban az eladási okmány elveszett, Szobi Mihály, nehogy a kápolnát, illetve az esztergomi káptalant bármikor is háborgassák a birtoklásban, mindezeket a birtokokat újból átadja a kápolnának, illetve a káptalannak és minden jogát reá ruházza. (Közölve: Szántóffy 1867. 613—615. 1.; Okmányok Tára 1871. 164—165. 1. 138. sz.)

1525. júl. 22. A székesfehérvári keresztesek konventje II. Lajosnak 1524. augusztus 24.-én kelt parancsára 1525. július 2.-án az esztergomi káptalant és a kápolnát beiktatta Szinyér várába és a hozzá tartozó birtokokba, részbirtokokba és pusztákba. (Mikófalwa possessio; Merke, Therebesd, Tapsony, Arad, portiones; Kerekhto, Kyssynghe praedia). A következő napon pedig Zob birtokba (possessio) július 7.-én Hollothykos birtokba. (Közölve: Okmányok Tára 1871. 101—104. 1. 88. sz.)

1525-től kezdődőleg az esztergomi főkáptalan consistoriumi jegyzőkönyvében szerepel a Szinyér vár dékánsága és adamásdi tisztség. (Említve: Lukcsics P: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. Esztergom, 1927. 5. 1. — Különnyomat az Esztergom Évlapjai. III. 1927. 2. számából.)

1526. április 26. Az esztergomi fókáptalan consistoriumi jegyzőkönyve szerint Vajai Ferenc kanonokot „ad officiolatum decanatus castelli eorum de Zenyér” választják meg. (Említve: Lukcsics P.: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. Esztergom, 1927.28.1.)

1526. jún. 29. Esztergom. János veszprémi prépost, budai főesperes és Nagylucsei Dóczy Ferenc barsi főispán elismerik jelen levelük által, hogy II. Lajos király, valamint Johannes Antonius Burgio báró pápai nuncius és Szalkay László esztergomi érsek parancsára a török elleni háború céljaira különféle kincseket vettek át: az esztergomi székesegyház sekrestyéjéből 363 márkát ezüstben, 14% márkát aranyban, a Kanizsay kápolnából 7 márkát ezüstben, a Corpus Christi kápolnából 6 márkát ezüstben, „de tertia verő Capella Annunciationis Beatissime Virginis Marie Reverendissimi quondam Domini Thome Cardinalis Strigoniensis tri- ginta quatuor marchas argenti excepisse et levasse.” Egyben pedig a király nevében biztosítják az érseket, a káptalant és a kápolnákat a kárpótlás felől. (Közölve: Szántóffy 1867. 615-—■ 616. 1.; Dankó 1875. p. 13.)

1527. júl. 5. Buda. Az esztergomi káptalan budai házát „domum nostram Budensem in piatea Sancti Georgii Martiris sitam, quam bone memorie olim Reverendissimus quondam Dominus Thomas Cardinalis Strigoniensis Patriarcha Constantinopolitanus et Apostolice Sedis legátus de latere Capelle Annunciationis Virginis Marie in latere meridionali eiusdem Ecclesie per Eundem opere sumptuoso extructe et per ilium nobis et mense nostre Capi- tulari testamentaliter legaverat cum omnibus illius edificiis structuris et prerogativis quibus' a nobis pacifice hucusque tenta et possessa fűit” örök bérbe adja „magistro Luce Cantari- fusori de Rosnauia civi civitatis Budensis”-nek és utódainak évi 20 magyar forintért. De

. -.0