Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

valor et estimatio infradicte possessionis et pertinentiarum.” Ezután következnek az aláírások. (Esztergom, a Főkáptalan magánlevéltára. Lad. 10. fasc. 8. Nr. 6. Papír, egykorú másolat.) 1521. jún. 29. Buda. II. Lajos levele Bakócz Tamás végrendeleti végrehajtóihoz, amely­ben meghagyja nekik, hogy Bakócz minden pénzhagyományát — kivéve azt, amit a család­jának és a kápolnának (ad Capelle necessitates) szánt — haladéktalanul küldjék el neki meg­bízottjával, Paksy Balázzsal az ország szükségleteire. „Agitur enim et de Capite nostro et de toto Regno.” (Közölve: Szántóffy 1867. 439—440. 1.) 1521. júl. 11. Buda. Giovanni Muharé Ili orvos levele Alfonso d’Este ferrarai herceghez: „Alla sepultura et extremo honore del quale (t. i. Bakócz Tamásén) fu personalmente la Serenissima Maesta del signore Re, con tutta la Corte, baroni et prelati ehe alhora si ritro- vavano con Sua Maesta; adeo ehe fu sepelito con grandissimo honore et pompa funebre ne la Capelia ehe Sua Reverendissima Signoria have facta fundare ne la ecclesia di Strigonio...” (Modena, Archivio di Stato. A. S. E., Cancelleria-estero, Ambasciatori, Ungheria. Busta 4. — Említve hibás dátummal: Fraknói 1889. 199. 1.) 1521. júl. 12. Buda. II. Lajos az ország nagy szükségére hivatkozva, meghagyja a vég- rendeleti végrehajtóknak, hogy Bakócz Tamás hátrahagyott arany-ezüst holmiját (res..tam aureas quam argenteas .........), valamint pénzét haladéktalanul adják át megbízottjának Ko rláthkövy Péternek. (Esztergom, a Főkáptalan magánlevéltára. Lad. 10. Fasc. 8. Nr. 8.) 1522. aug. 25. Buda. II. Lajos király tudatja, hogy Andreas Chesius esztergomi prépost, Bakócz Tamás végrendeleti végrehajtója, saját és Szathmáry György primás, valamint a többi végrendeleti végrehajtók nevében a király előtt kijelentette, hogy Móré László fő- asztalnok a hontmegyei Damásd várának és a hozzátartozó Szob, Helemba, Letkés és Tölgyes helységeknek, mint elzálogosított királyi birtokoknak a visszavásárlására 1500 forintot fizetett a végrendeleti végrehajtók kezébe. Ugyanakkor egy királyi iratot is adott át, amely­ben II. Lajos ígéri, hogy Damásd visszaváltására Móré László helyett még más 1500 forintot fog adni, Móré László pedig minden erejével azon lesz ,,ut nos hereditatem sive proprie- tatem perpetuam dicti Castri nostri Damas et universarum pertinentiarum eiusdem pres- eripte Capelle Annuntiationis Beatissime Virginis Marie Jure perpetuo inseriberemus, tra- deremus et assignaremus.” A prépost viszont ígéri, hogy Gyöngyös város negyedrészét, mely Bakócznál volt elzálogosítva, Móré Lászlónak adja zálogba, Csehi borsodi birtokot pedig örökbe. (Közölve: Szántóffy 1867. 440—442. 1.) 1522. aug. 25. Buda. II. Lajos tudatja, hogy Deesházy István előtte kijelentette, hogy Damásd várát a hozzátartozó négy helységgel (Zob, Helymba, Lethkes, Thewlgyes) együtt 2600 forintért zálogban bírta a királytól, és most ugyanezért az összegért ugyanezekkel a feltételekkel zálogba adja a Bakócz kápolnának, illetve az esztergomi káptalannak, a kápolna rektorainak. A király ehhez azt a feltételt fűzi, hogy ha ő ezt a birtokot visszaváltani kívánja, akkor a káptalan köteles 2600 forintért átadni. (Közölve: Szántóffy 1864. 442—443. 1; Okmá­nyok Tára 1871. 214. 1. 190. sz.) 1522. okt. 2. Esztergom. Lelpécsj Gergely (Gregorius de feelpeecz), Szathmáry György érsek officialisa elismeri, hogy Szathmáry György, mint Bakócz végrendeleti végrehajtója Szinyér várát neki „in officiolatum dedit et contulit.” Ennek értelmében kötelezi magát, hogy addig, amíg ezt a birtokot kezeli, minden évben 200 forintot fog fizetni az érseknek, illetve általa az esztergomi kápolnának „Capelle Beatissime Virginis Marie.” (Esztergom, a Főkáptalan magánlevéltára. Lad. 28. fasc. 4. No. 10.) 1523. júl. 22. Buda. II. Lajos tudatja Deesházy Istvánnal, hogy előtte Szathmáry György prímás, mint Bakócz Tamás végrendeleti végrehajtója kijelentette, hogy az elhunyt pesti kőházát a Bakócz kápolnára hagyta „Quomodo alias idem quondam Dominus Thomas Cardinalis Predecessor videlicet ipsius Domini Exponentis ante extremum suum diem quan­76

Next

/
Thumbnails
Contents