Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
Az oltár magassága: c. 5% m, szélessége: 3,04 m. A középső fülke belvilág-magassága: c. 180 cm. A szélső fülkék belvilága: 114x50 cm. A sekrestye lavabojának magassága: 214 cm, szélessége: 112 cm, belvilága: 150x78 cm. A kápolna egyéb részleteire vonatkozóan v. ö. Isidore Canevale rajzait(37—39. kép) és az ott feljegyzett méreteket. c) Az elpusztult homlokzat méretei Packh nyomán: szélessége: 22 láb = 6,95 m, magassága: a párkány felső széléig 32 láb = 10,11 m, az archivolt belső magassága: 27% láb = 8,69 m, az archivolt szélessége: 12 láb = 3,79 m. A homlokzat egyéb részleteire vonatkozólag v. ö. még Isidore Canevale rajzait (41—42. kép) és az ott feljegyzett méreteket. d) Az elpusztult kupola méretei a névtelen „Informatio” (XVII. sz. vége) szerint: Az alsó nagy kupola magassága: 24 láb = 7,58 m. A felső kisebb kupola magassága a laternával együtt: 10 láb = 3,16 m. A kazetta-mezők méretei: Az első sor mezői: 2% láb széles = 79 cm, 3% láb magas = 110,60 cm. A második sor mezői: 2 láb 4 hüvelyk széles = 73,60 cm, 3% láb magas = 110,60 cm. A harmadik sor mezői: 1 % láb széles = 47,40 cm, 3% láb magas = 110,60 cm. A negyedik sor mezői: 1 % láb széles = 47,40 cm, 3% láb magas = 110,60 cm. A laterna oszlopocskáinak magassága 1 orgia (öl) = 1,90 m. 1 gerincív súlya c. 2 mázsa, azaz 112 kg (1 centenarius = 100 font = 56 kg). 1 laterna-oszlopocskának a súlya 40 font, azaz 22,40 kg (1 font = 0*56 kg). 4. Anyaga. A kápolna magyarországi, közelebbről Esztergom-vidéki (Süttő, Tardos) vörösmárványból (liaszkori mészkő) épült. Ezek a márványbányák a XV—XVI. században az esztergomi érsekség tulajdonában voltak.* Az oltár olasz (Carrara— Luni vidéki) fehérmárványból készült. (V. ö. Ursinus Velius feljegyzését 1527-ből.) * A süttői bánya Esztergom megye esztergomi járásában, a Duna mentén van, a tardosi bánya pedig Komárom megye tatai járásában, de mindkét bányavidék egymáshoz közel a Gerecse hegységben. Ippolito d’Este innen szállíttatott márványköveket 1487-ben és 1489-ben Beatrix királyné óbudai építkezéseihez. (Í487. szept. 22, 25.; okt. 21.; nov. 1, 9, 23; dec. 11, 16, 20. Ippolito d’Este számadáskönyvei. Libro generale 1487. Spese fatte per la maesta di madama. C. 20. — M. Tud. Akadémia másolata. 115. 1.; 1489. márc. 28, ápr. 13. Ugyanott. Libro di uscita 1489. C. 66. — M. Tud. Akad. másolata. 306. 1.) Mindkét bánya-helység az esztergomi érsekség régi birtokai közé tartozott, mint ezt több adat bizonyítja, amelyekre dr. Zolnay László volt szíves felhívni a figyelmemet. Tardost ,,pro extrahendis marmoribus” Imre király ("f 1204) adományozta az esztergomi egyháznak; II. Endre pedig 1218-ban újra adományozta (Knauz N.: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. Esztergom, 1874. 214. 1.). Süttőt pedig Zsigmond adta az esztergomi érseknek koronázási ajándékul 1388-ban. (Reissig E.: Esztergom vármegye községei. — Esztergom vármegye. Budapest, s. a. (1909?). 38. 1. — Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky S.) A jelenleg is müveit márványbányákra nézve vö. Borovszky id. m. 110. 1. 68
