Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
45. A firenzei Sagrestía Vecchía-ra nézve v. ö.: Burckhardt S. 165. (keresztmetszet); Easpeyréd Bl. V. (alaprajz), Bl. X. (keresztmetszet); Stegmann —Geymiiller Bd. I. S, 11. (alaprajz), 20. (keresztmetszet), Blatt 6. (hosszmetszet); Willich—Zucker S. 22. (alaprajz); Durm S. 181. (saroknézet); Schütz Bd. I. Heft. VIII. (belső nézet); Baum S. 2. (belső nézet). Vö. továbbá : Paatz, If’..' Die Kirchen von Florenz. Bd. II. Frankfurt am M., 1945. S. 479-481. 46. A firenzei Cappella Pazz i-ra nézve vő.: Burckhardt S. 116. (alaprajz), 117. (kereszt- és hosszmetszet); Easpeyres Bl. IV. (alaprajz, hosszmetszet); Stegmann—Geymiiller Bd. I. S. 21. (alaprajz és keresztmetszet); Willich—Zucker S. 28. (keresztmetszet); Durm S. 179 (saroknézet); Baum S. 3. (belső nézet); Vö.' továbbá: Paatz op. cit. Bd. I. Frankfurt am M., 1940. S. 536. 47. Venturi VIII/1. p. 139. 48. Baum S. 43. 49. Venturi VIII/1. p. 226. 50. Burckhardt S. 227. 51. A firenzei S. Felicit á-ra nézve vö.: L aspeyres Bl. XII. (alaprajz, hosszmetszet); Stegmann—Geymiiller Bd. I. S. 70. (alaprajz, keresztmetszet), Blatt 20 (hosszmetszet); Venturi VIII/1. p. 358. (belső nézet); Willich— Zucker S. 39. (belső nézet). Vö. továbbá: Paatz op. cit. Bd. II. S. 65. 52. Venturi VIII/1. p. 360. 53. Venturi VIII/1. p. 191-192. 54. A pratói S. Maria déllé C a r c e r i-re nézve vö.: Burckhardt S. 119. (keresztmetszet); Easpeyres Bl. XVII. (alaprajz, keresztmetszet); Stegmann—Geymüller Bd. V. S. 8. (alaprajz), Blatt 5. (keresztmetszet); Willich—Zucker S. 188. (alaprajz); Venturi VIII/1. p. 445. (belseje); Baum S. 4. (belseje); Vö. továbbá: Marchini, G.: Giuliano da Sangallo. Firenze, 1942. p. 87. 55. II Taccuino Senese di Giuliano da Sangallo. Pubbl. da R.Falb. Siena, 1902.fol. 19. Marchini (p. 87, táv. IV.) a pratói templom vázlatának tartja, de tévesen, mert a vázlatkönyv az 1500— 1513-as évekből való (vö. Falb p. 10.). 56. Burckhardt S. 120. (alaprajz). 57. A mantovai San Sebastian o-ra nézve vö.: Willich—Zucker S. 86. (alaprajz); Venturi VIII/1. p. 222. (belseje). A mantovai San Sebastianohoz hasonló alaprajzot mutat Matelicában a San Rocco templom — feltehetőleg az előbbi hatására. (Vö. Easpeyres Bl. L.) 58. A firenzei Cappella del Cardinale di Portogall o-ra nézve vö.: Stegmann—Geymiiller Bd. III. München, 1885—1907. Antonio Rossellino. S. 1. (alaprajz), Blatt 1. (keresztmetszet); Venturi VIII/1. p. 635, 637. (belső nézet); Kennedy, R.: Alesso Baldovinetti. New-Haven, 1938. p. 137— 138. (belső nézet és a homlokzat). A kápolna építését hol Antonio Rossellinónak, hol Antonio Manettinek tulajdonítják. Kétségtelen, hogy Manetti 1460 júniusában modellt készített a kápolnához, de mivel 1461-ben már meg is halt, nyilván Rossellino folytatta tovább az építkezést, (vö.: Paatz op. cit. Bd. IV. Frankfurt am M., 1952. S. 258. Anm. 31.). 59. Planiscig, E.: Bernardo und Antonio Rossellino. Wien, 1942. Abb. 80. 60. Az antik épületek tanulmányozásáról tanúskodnak a XV. századi vázlatkönyvek. Az archivoltos és az archit- ravos szerkezetek egybekapcsolására különösen a római színházak hatottak, a Colossaeum és a Marcellus színháza. Mindkettőt ismételten lerajzolták. (Codex Escurialensis. Ein Skizzenbuch aus der Werkstatt Domenico Ghirlandaios. Hgg. Von H. Egger. Wien, 1905. Tafelband. fol. 41.T [Colossaeum], 54 [Marcellus színháza]). A Colossaeumot Giuliano da Sangallo is felvázolta az un. „Taccuino Senese”-ben (II Taccuino Senese di. G. da Sangallo. Pubbl. daR.Falb. Siena, 1902. fol. 7.), meg a Codice Barberiniano-ban. ( Huelsen, Cr.\ II libro di Giuliano da Sangallo, Codice Vaticano Barberiniano Latino 4424. Lipsia, 1910. p. 71. fol. 68. — Codices ex Vaticanis selecti. Vol. XI.). Az utóbbi vázlatkönyvben (1485—1514) megtaláljuk a Marcellus színházat is (fol. 4. — Huelsen op. cit. p. 9.), úgyszintén még egyéb antik épületeket hasonló archivoltos-architrávos szerkezettel (fol. 4.T Porticus Minucia; fol. 5.T Forum Traianum; fol 41. római kapu Torinóban; fol. 64. Augustus diadalíve Fanóban. — Huelsen op. cit. p. 9, 11, 57, 61.). Jellemző azonban a késő-quattrocento és a kora-cinquecento gondolkodására, hogy az archivoltos pillérek elé nem oszlopokat helyez (kivétel csupán a római Palazzo Venezia), mint ahogy az antik mintaképek túlnyomó többségén látható, hanem pilasztereket. Ezzel az egész szerkezetet jóval slkszerűbbé, rajzosabbá tette. 61. Baum S. 20. 62. Venturi VIII/1. p. 206. 63. Paatz, If. •' Die Kirchen von Florenz. I. Bd. Frankfurt am M., 1940. S. 75, 80, 146 Anm. 123. Vajon a falak pilaszter-tagolását még Alberti tervezte-e, az vitatott, bár konkrét cáfolat erre nincsen. (Vö. még Heydenreich, L. H.: Die Tri buna der SS. Annunziata in Florenz. Mitteilungen des Kunsthistorischen Institutes in Florenz. Bd. III. 1919—1932. S. 268—285.). Viszont Alberti szerzősége mellett szól az, hogy körülbelül egyidejűleg a mantovai S. Andrea főhajójában hasonló tagolást tervezett, úgyszintén az a körülmény, hogy Cronaca 1475-ben ugyanígy kezdi építeni a firenzei S. Salvatore al Monte-t. A Tribunának az archi- trávig felnyúló és igen magas pilléreken nyugvó archivoltjai is Alberti korára vallanak (vö. Mantova, S. Andrea). 64. A mantovai San Andreára nézve v. ö.: Baum S. XXVIII. (alaprajz); Venturi VIII/1. p. 229. (belső nézet). 4* 51
