Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

hasonló technikával faragott domborművel (77—82. kép). Motívumaik, — szétágazó bőségszaruk, illetve rozettás farkú delfinek összekapcsolása, — a kora-renaissance formakincséhez tartoznak, de merőben új, feszesen rugalmas, merész vonalvezetésük és új az oltár feletti mezőkben az indák virágszerű akanthus-levélcsomója (77—78. kép). A jelenlegi bejárat feletti sarokmezők (81-—-82. kép) rozettás díszítése viszont eltér ezektől lágyabb vonalvezetésével, lazább kompozíciójával.

A fülkék széles archivoltjait (57., 76. kép) ötös rendszerbe foglalt kazetták és ezekben ugyancsak ötös rendszerbe foglalt rozetták díszítik: a középső négyzetalakú mezőket egy-egy nagy kiemelkedő rozetta, míg a téglányalakú oldalmezők sarkait egy-egy laposan faragott kisebb rozetta (43—44. kép). Rozetta-díszes kazettákat Brunelleschi Cappella Pazzi-jától kezdve sűrűn találunk a toszkán renaissanceban. Kezdetben és még azután is jóidéig mind a kazettamezők, mind a rozetták egyenlőek (Cappella Pazzi82, Cappella del Cardinale di Portogallo83, Cappella Piccolomini84). Csupán később alakul ki az ötös rendszer (Firenze, Palazzo Vecchio, Sala del Duecento85; Palazzo Medici-Riccardi, I. emeleti terem86; Róma, S .Marco87 1467—71.; Pistoia, Cattedrale 1505 körül88; Róma, S. Maria Maggiore89). Magyarországon is megtaláljuk már a XV. század legvégén, de egyelőre még csak a festészetben, az esztergomi vár egyik freskó-töredékén, a renaissance terembe vezető ajtónyílás dongaboltozatán. A Bakócz kápolna valamennyit felülmúlja nagyvonalú rajzával, mértéktartó díszével, a sima mezők és a nagy rozetták kitűnő egyensúlyával. Ebben ismét határozottan fejeződik ki a kora-cinquecento ízlése és gondolkozása.

Ugyanez a felfogás mutatkozik meg az alacsony, széles pillérek (70. kép) tagolásában, különösképpen abban, hogy homlokoldaluk finoman profilált keretekbe van foglalva. A pillérek felett ívelődő archivoltokat, azután a pilaszterek felett végighúzódó párkányzatot, valamint a legfelül körbefutó koszorú-párkányt hallatlanul finom és változatos részletformák tagolják. Profilvonaluk nemességéről és rendkívüli fejlettségéről Canevale szép rajzai (37—39. kép) adnak fogalmat. Hasonlóan tagolt párkány a budai töredékek90 között is előfordul. Mind az archivoltok külső ívelését, és a kazetták mezeit, mind az architrávot, valamint a lunetta-mezők félköríves kereteit és a címeres tondók kereteit gyöngy-, illetve astragalos- sorok élénkítik. Hihetetlenül nemes, finom, halkszavú dekoráció, amely végigfut a kápolna egész vonalrendszerén és hallatlan életet, elevenséget visz bele a különben nyugodt, egyszerűen profilált tagolásokba és keretekbe. Az építészeti tagolásokon egyébként dísz alig jut szóhoz. Csupán a párkányzat felső tagját hangsúlyozza tojás-sor, a tondo-ablakok kereteit pedig egymást keresztező kettős szalagfonat vagy ugyancsak tojás-sor.

Külön ki kell emelni a fríz előkelő díszét, a nemes metszésű antiqua betűket (81—82. kép). Technikájuk is különleges: a mélyre vésett betűvonalakat bronzzal öntötték ki és megaranyozták. Ezzel a sajátos technikával már Mátyás király mesterei is éltek, mint több feliratos töredék világosan bizonyítja. A budai várpalota Mátyás-szárnyának főkapuján az aranyozott felirat nyilván ugyanezzel a technikával készült91. A felirat mint dísz és mint a mecénás megnyilatkozási formája egyaránt az erősödő antik hatásról tanúskodik.

A fríz feliratával kapcsolatban meg kell emlékezni a ritkaságszámba menő alapkőről (69. kép) is. Ennek dedikációs felirata szintén a hasonló típusú antiqua betűk szépségével, a ritkított sorok előkelő harmóniájával tűnik ki.

A kápolna architrávja felett a pendentifokban (54. kép) foglalnak helyet a kerek medaillon- szerű mezőkbe illesztett címerek (85—88. kép). Kompozíciójuk kiegyensúlyozott és roppant változatos. Mesterük finom, dekoratív fantáziával váltogatta a különféle pajzsokat, szalagokat, a főpapi attribútumokat. A Bakócz-címerek (85., 87. kép) a térkitöltés nyugodt, előkelő harmóniájával tűntek ki, II. Ulászló címere (86. kép) pedig formáinak lendületes elevenségével. A szigorúan tektonikus interieúrhoz nemesebb dísz el sem képzelhető. Ezek a dombor34