Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
A kápolna alaprajzának és felépítésének megfelelőleg alakult ki a kerek kupola nyolcszögű laternájával. Ez is minden részletében hosszú fejlődés eredménye. Az első renaissance kupolák, Brunelleschi művei, félkörívesek, gerezdes osztásúak, laternájuk kerek, egyesével elhelyezett oszlopokkal. így látjuk ezt mind a Sagrestia Vecchiában (111. kép), mind a Cappella Pazziban (114. kép). Brunelleschi rendszerét ismétli meg Giuliano da Sangallo a pratói S. Maria déllé Carceriben(120. kép), úgyszintén a firenzei Santo Spirito sekrestyéjében (133. kép), itt azonban azzal a különbséggel, hogy nem félköríves, hanem a félellipszisnek megfelelő kissé magasított kupolát épített. Sokszögű laternát eleinte csak nagyobb épületek kupoláira helyeztek, így Brunelleschi a firenzei Duomo-ra71 (1436—1452), később Salvi d’Andrea a firenzei Santo Spirito kupolájára72 (1479), azután Giuliano da Sangallo a loretói Bazilikára73 (1499-—- 1500). A Bakócz kápolna tervezője túlhaladt valamennyi megoldáson. Félellipszisnek megfelelő, kissé felmagasított kupolát épített (49. kép) és ezt nem csupán függőlegesen osztotta gerezdekre, hanem vízszintesen is zónákra, a laternát pedig sokszögűre tervezte és a tartó oszlopocskákat megkettőzte. Mindezekben a változtatásokban a kora-cinquecento, az érett renaissance felfogása nyilvánul meg a leghatározottabban. A fejlett formarendszerhez járult a kupola különleges technikai megoldása: a belső héj vasváza és a teljesen vasból készült laterna. Az utóbbinak némileg előzménye a firenzei Palazzo Strozzinak oszlopocskákkal tagolt tabernálculumszerű sarok-lámpása. A belső vasvázas szerkezet74 azonban, valamint a kupola pazar díszítése a 96 bronz domborművel — tudtommal — teljesen egyedülálló a renaissance művészetben. A négyszögű kupolatér, a kerek kupola és a nyolcszögű laterna a centrális formák egymásután következő, egymásba kapcsolódó remek sorozatát alkották. A Bakócz kápolna előzményei ■— mint láttuk — messze nyúlnak vissza és szerte ágaznak. A kupolás, centrális tér Brunelleschi gondolata volt, tőle származik a belső kiképzés sok eleme is: a falak pilaszter-tagolása, a lunetta-mezők, a tondólc. A görög kereszt-alakú alaprajz fejlettebb típusának kialakításában Leon Battista Albertinek, Antonio Manettinek, Antonio Rossellinónak és Giuliano da Sangallónak volt nagy része. Műveiken, a mantovai S. Sebastianón, a Cappella del Cardinale di Portogallón, a Cappella Piccolominin, a S. Spirito sekrestye-kápolnáján keresztül a fejlődés egyenes vonalban halad egészen a Bakócz kápolnáig. A belső tagolás bonyolult kettőssége, a pilaszteres-architrávos és a pilléres-archivoltos szerkezetek egybekapcsolása Alberti, Cronaca és a Sangallók művészetében fejlődött ki az antik építészet egyre erősödő hatására. A Bakócz kápolna minden egyes szerkezeti eleme elő volt készítve a toszkán építészetben. Mégis még a legközvetlenebb előzményhez, a Santo Spirito sekrestye-kápolnájához képest is a Bakócz kápolna nagy előrehaladást mutat a fejlődés útján75, ami pontosan megfelel annak a körülbelül tizenöt évnyi különbségnek, amely a kettő építése között van. A Santo Spirito sekrestye-kápolnája és a többi épületek mind még tipikusan quattrocento jellegűek, míg a Bakócz kápolna nagyvonalú stílusában, széles, nyugodt arányaiban, a vonalak egymásra vonatkoztatásában és koncentrációjában a kora- cinquecentónak szigorú logikája, tiszta harmóniája, az érett renaissancenak ünnepi grandez- zája érvényesül. Kiegyensúlyozott alaprajza, harmonikus felépítése mintegy betetőzése mindazoknak a törekvéseknek, amelyeket a firenzei építészek legjobbjai a görög kereszt alakú templom tökéletes szerkezeti megoldása érdekében kifejtettek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nem csupán Magyaroszág legszebb renaissance emléke, hanem egyben a toszkán építészetnek egyik legtökéletesebb alkotása. * A kitűnő alaprajzhoz, a szigorúan logikus felépítéshez méltó a belső díszítés (70—74. kép), mely általában szűkszavú és mindenben alá van rendelve az építészetnek, csupán csak annak finom, halkszavú kísérője. A vezető szólam mindenütt az építészeté. A tektonikus 32
