Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

iktatásáról: „Die 21 Septembris sequenti videlicet Luce itum est ad Praesidium Strigoniensem et siquidem percelebre illud Tota Europa et Summa Veneratione per Hungaram olim Natio- nem cultum, adoratumque Magnae Dominae et Sancti Adalberti Honoribus ad stuporem usque erectum a Divis Hungáriáé Regibus Templum tristi sua ruina consepultum esset. In Capella cognomine Bakacsiana a Thoma quondam Archiepiscopo eleganter extructa Pallium Roma missum de manu Principis et Archiepiscopi Viennensis Christophori e Comi- tibus Migazzj sibi impositum accepit.” (Esztergom a Főkáptalan magánlevéltára. Protocollum Domesticum Ven. Archi.-Capituli Strig. 1736-tól kezdődőleg. p. 706.)

A „Protocollum Actorum Cels. ac. Rev. Dni Principis Francisci e Comitibus Barkóczy” feljegyzése szerint (p. 1.) Barkóczy az érseki palliumot 1761. szeptember 20.-án vette át a Bakócz kápolnában „quae una e ruderibus veteris Ecclesiae Metropolitanae in Arcé Strigo- niensi est superstes.” (Esztergom. Prímási levéltár.)

1761. okt. 16. Bécs. Barkóczy Ferenc prímás főpásztori levele, melyben híveit örömmel tudósítja, hogy az esztergomi várat Mária Terézia királynő visszaadta az érsekségnek és oda mint ősi székhelyre a káptalannal együtt vissza kíván térni. Ennek kapcsán szól a régi székesegyház pusztulásáról: „Vix geminum vereris magnificentiae vestigium in Porta speciosa, et Sácello Bakacsiano supersit; quod ipsum cum peculiari Divinae Providentiae Consilio servatum esse non ambigo, turn haud sane scio, magisne moerori, velut per indicium ex ungue captum, augendo, an potius tempori nostro ad priscae pietatis et sacrae magnificentiae laudem, ac Studium excitando servire debeat, mihi quidem certe in partem utramque peracres stimulos addit.” (Közölve: Török 1859. p. 188.)

1762. A Barkóczy prímástól elrendelt canonica visitatio feljegyzései: „Restat adhuc Capella B. M. Virginis per Cardinalem Thomam quondam Bakacs Patriarcham Constantinopolita- num et Archi-Episcopum Strigoniensem magna Sane varietate circumdata et tam mirabili artificio excitata: ut ipsa barbaries truculenta, quae Summám Sacerdotii Strigoniensis magni- ficentiam in Basilica illa toti Európáé Venerabili Sacrilege prostravit, huic Capellae peper- cerit: erecta est haec in latere meridionali Ecclesiae Cathedralis, dotata pluribus Bonis ut nempe in ea Divina Servitia continuarentur et continuantur hodiedum Capitulo disponente et magni Antistitis memóriám grata mente recolente cui haec Capella unita est.” (Esztergom, a Főkáptalan magánlevéltára. Visitatio Metropolitani Capituli Strigoniensis Anni 1762. p. 39. — Ugyanitt [p. 48, 55.] a kápolna okiratairól, alapítványairól, istentiszteleteiről.)

1762—1763. St^éless György leírása a Bakócz kápolnáról, Barkóczy hercegprímásnak ajánlott kéziratos munkájában: „Rudera Ecclesiarum Unius Cathedralis S. Adalberti M., Alterius Collegiatae Ecclesiae Divi Stephano protho-martiris in arcé Strigoniensi existentia descripta.” (143 oldalnyi kézirat. Egykor az esztergomi Prímási levéltárban.)

Ez a kézirat Széless 1759-es munkájának tisztázata némi változtatásokkal. A kézirat keletkezésére nézve tájékoztat Széless megjegyzése az előszóban, mely szerint „e romok között 12 év óta javadalmas lelkész.” Széless 1750-ben mondott le a vágsellyei plébániáról, ezek után kerülhetett Esztergomba és így a kézirat dátuma hozzávetőlegesen 1762—63. Mindenesetre 1763. április 12-ike előtt, azaz a vár bontásának a megkezdése előtt készült, mivel erről Széless még nem szól.

1765. S^é/ess György feljegyzése: „In sacello Bakócz Marmore tarn magno vestito, ut 24. homines commode accumbere possint frustis cir. 12. cui cupula ex cupro superaddita, infra quam per quadrum hae Literae leguntur: Thomas Bakocz de Erdevd, Cardin. Strigon. Alme Del Genitrici Marie Virgini extruxit Anno M-CCCCC'VII.

In isto Sacello colitur imago B. V. M. Gratiosa a Comendante Suchknecht repurgata arce in fimo reperta: testantur anathemata, & dona múlta in gratiarum actionem appensa. In antipendio altaris Goticis Literis. J. H. S.”

102