Az esztergomi államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola évkönyve az 1937-38. tanévről, I. évfolyam (1938)

3

Az 1944—45. tanév történetéből.

Az elmúlt tanév folyamán előttünk lejátszódott történelmi eseményekről, a véget ért világháború utolsó fejezetéről cikkezni nem a mi feladatunk. Még arra sincs helyünk, hogy a zeneiskolát érintő vonatkozásokkal bővebben foglalkozhassunk. Vége van. Reméljük, hogy a béke meg fogja hozni a békét az országok és népek között és meg fogja teremteni azt a légkört, amelyben a lelkek is megbékélhetnek. Mert ez egyik főfeltétele a mi mesterségünk zavartalan üzésének és felvirágoztatásának is. Ennek hiányát különösen tapasztaltuk az elmúlt tanév folyamán. Több növendékkel kezdtük a tanévet, mint az előző évben. De a középiskolák bezárása következtében a java szétszéledt. Ez is egyik főoka volt az idei növendékhangversenyeink elmaradásának. Szeptember folyamán beköltözhettünk a város által szépen kitatarozott, tágas új helyiségünkbe a Deák Ferenc-utca 10. szám alá. December 23-án már tönkre is ment bombázás következtében. Januárban az igazgató lakásán folytattuk a tanítást. Március 20-ára virradóan bombázás következtében ez is úgy megsérült, hogy másik után kellett nézni. Épen jött a húsvéti szünet, amely alatt sikerült átköltözni egy másik lakásba, ahol azután júliusban szerencsésen be is fejezhettük a tanévet. Értesülésünk szerint az egyetlen zeneiskola vagyunk az országban, amely az egész tanéven át (kivételesen tizenegy hónapig tartott) megszakítás nélkül működött.

Köszönjük a város támogatását, amely ugyan a pénz értékének csökkenése következtében nem érte el a szokásos keretet. Bizalommal üdvözöljük az új pogármestert, dr. Hajdú György urat és az új városi képviselőtestületet, akiket kérünk, hogy városépítő munkájukban a zeneiskolának is illő helyet és támogatást juttassanak.