Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)

12

is, el volt feledve mi határoztatok tegnap. Es igy a szüntelen ellenó'rködés nélküli önkény szülte zavar és setétségben, mert tiszta számadás soha sem adatott, csak mindég az intézet elkerülhetetlen bukása jövendöltetek

Ha a kórházi gyűlésekben , melyek minden hó első napjaiban tartattak a számadást követeltük; abban nem az volt kimutatva: hogy minek kellett volna bejönni és mit kellett volna kifizetni, a mi a rendes számadásban a lelke a dolognak; hanem csak mi jött be, és mi fizettetett ki, volt az egész kimutatás. Ha a bizottmány megrostálva az egyes betegek lefizetni tartozott adósságát, öszvegesitette egész hóról, és nagy bevételi hiányt talált, a számadó nem tudta kiért van befizetve, kiért nincs, mert a bejött és in summa ál- taladott több betegtöli öszveget többnyire ápolási dij neve alatt egyszerűen irta be; ez még jó lett volna, ha beírta volna a főjegyzőkönyvbe, de ezt is elha- nyagolta, és igy a kórházi bizottmány nem tudta kitől követelje még a hátramaradást, mi több, a kezelő pénztárnok maga sem tudta, nem akarom mondani, hogy akaratosan, kitől követelje még a tartozást, mi mai napig is úgy van úgy annyira: hogy még most is harmadszor, negyedszer követeltetnek azon ápolási dijak, melyek már egy fél vagy egész év előtt nyugta mellett befizettettek, miért? mert csak a napló könyvbe, de nem a főkönyvbe van beírva ki fizetett. A főkönyv szerint idéztetnek a tartozók, és ha ezek a nyugtát bemutatják a tett fizetésről, a hó, nap és folyó szám szerint a naplóból látván a másodszor vagy többször idézett egyén nyugtájánál fogvai igazságát, felmentetnek a fizetéstől, ha a nyugtát, mint többször történhetik, könyelmüségből valaki meg nem takarítja (de ki is merné gondolni hogy egy városi tisztviselő, többször követelje a tartozást) újra fizethet, mert a főkönyvbe nincs be írva, hogy