Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)

50 Az egyletnek az uj alapszabályok alapján történt ily módoni újjászervezése után főparancsnok a tagok kellő begyakorlására fektette a fősulyt s erre felette nagy szükség is volt, mert 1883. julius 20-án Gróf Czi- ráky Béla országos szövetségi elnök, Follmann Alajos alelnök és Krenedits Ferencz váczi tűzoltó főparancsnok kíséretében az egyletet meglátogatta és ekkor az, a ba­rátok épületén Viz János alparancsnok és Beszédes Imre mümester vezetése alatt tartott nagyobb szabású s min­den tekintetben kielégítő gyakorlattal mutatta be magas és előkelő vendégeinek, rövid idő alatt szerzett ügyes­ségét. Ezután Viz János alparancsnok az egyletben el­foglalt állásáról 1884-ik év elején nagyfokú elfoglaltsága miatt lemondott s ezen lemondás a felhozott indokok alapján el is fogadtatott és miután az ekként üresedésbe jött alparancsnoki állás nyomban betölthető nem volt, ennek teendőit egyelőre Beszédes Imre ügybuzgó mü­mester végezte el. Miután főparancsnok a szerzett tapasztalatok nyo­mán arról győződött meg, hogy a létesített közkutak nagyobb tűzvész esetén nem képesek, különösen a Duna alacsonyabb viz állása mellett az oltáshoz szük­séges vízmennyiséget szolgáltatni, az a merész, de kü- lömben minden tekintetben szerencsés ötlete támadt, hogy vájjon egy esetleg beszerzendő gőzszivattyu a Duna vizének közelségénél fogva történendő felhaszná­lása mellett, nem volna e alkalmas arra, hogy ez által az annyi gondot okozó vizkérdés végleges megoldást nyerjen ? Ezen életre való s horderejében nagy fontosságú eszme arra ösztönözte őt, hogy magát — a magyar gép­ipar pártolása czéljából is, — Valser Ferencz budapesti

Next

/
Thumbnails
Contents