Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BEFEJEZES 87 Hogy jelen alkalmi dolgozatom a befejezettségre némi igényt tarthasson, nem mellőzhetem a nevezetesebb prépostok fölemlítését, kik Bőythe után következtek.1 Ezek elseje Széchenyi György, a szent, tudós, gazdag főpap, a jótékonyság csodája és nagy hazafi, kit a pécsi, aztán a veszprémi püspökségről a kalocsai, 1685. március 21-én, 93 éves korában pedig az esztergami érseki székbe helyeztek át, melyben még tíz évig, 1695. február 18-ig ült. A szentistváni prépostságot 1647. április 22-én nyerte el, de nem sokáig birla, minthogy 1648. augusztus 29-én már Hoffmann Pált találjuk a szentistváni pré- postságban. Hoffmann utóbb az esztergami főkáptalanban a nagy- prépostságig vitte s emellett a pécsi, majd veszprémi püspök lett, ilyennek Nagy-Szombatban, 1658-ban fölszentelték, de ugyanez évben meg is halt. Utóda 1658. július 28-án Szentgyörgyi Ferenc, választott erdélyi püspök vala, ki hogy főpásztori méltóságának megfelelően élhessen, nyerte el a szentistváni préposti javadalmat.— 1661. januárius 20-án Szegedi Ferenc Lenárd szintén mint kinevezett erdélyi püspök kapta meg a szentistváni prépostságot. Aztán egri püspöknek neveztetvén, meghalt Kassán 1675. szeptember 12-én, de mint egri püspök már nem élvezte a prépostság jövedelmét, minthogy 1661. április 29-én Galántai Eszterházy Györgyöt nevezték ki szentistváni prépostnak. E vitéz főpap hősies halállal fejezte be életét a párkányi ütközetben 1663. augusztus 9-én a törökök ellen. Utódául találjuk 1675. január 2-án a nahácsi (kis tót falu Nagy-Szombat közelében) születésű Korompai Pétert, ki aztán esztergami főkáptalani nagyprépost, váci, utóbb egri, végre nyitrai püspök és kancellár lett. Meghalt Bécsben, 1690. május 13-ikán. Midőn Korompai Pétert nagypréposttá előmozdították, helyébe Ipolykéri Kéry János grófot nevezték ki szentistváni prépostnak. Ezen jeles szónok s az irodalommal szorgalmasan foglalkozó férfiú (atyja János koronaőr, anyja Czobor Orsolya) előbb a pálosrendi szerzet tagja és mint ilyen a rend generálisa volt. A rendfőnökségről lemondván, 1676. április 22-én esztergami kanonoknak és szentistváni prépostnak neveztetett ki. Még ugyanezen évben sze- rémi, 1678-ban Csanádi püspökké, 1679-ben Szelepcsényi esztergami érsek helytartójává szemelték ki. 1682. június 8-án a pápa 1 Ezekre nézve főleg Kollányi művét az esztergami kanonokokról és annak kútfőit használtam.
