Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST (5 és királyhoz intézett levelének fogalmazata, melyben újból elmondja, hogy néhai Szántay Ambrus prépost 1470. körül a hontmegyei Tót-Baka, Wynár helységeket és egy háti kúriát az esztergami szentistváni egyháznak ajándékozott, melyet amaz egyház százharminc éven felül békében birtokolt. Meg lehet ezt bizonyítani régi okiratokból, hiteles tanúvallomásokból, a háti polgárok élő tudásából, kik a mondott kúriát mind e napig prépostháznak nevezik; emellett tanúskodnak a falak is, a kápolna, mely abban a kúriában épült. Később azonban 1547. körül, I. Ferdinánd korában, midőn a pártos Balassa Menyhért volt Léva vára ura, a szentistváni egyház birtokát is a vár uradalmához csatolta; midőn pedig Balassa elítéltetvén, Salm Miklós gróf Léva várát elfoglalta, az egyházi birtokot is a kir. uradalomba bevonta. Most tehát, midőn Isten rendeletéből a folyamodó a szent István-egyház prépostja, kéri a fölséget, hogy az általa elfoglalva tartott birtokot kegyelmesen visszaadni méltóztassék.1 Bőythe mind e fáradozásának, folyamodásának, sürgetésének, erőlködésének nem volt semmi eredménye ; ellenben sikerült tekintetes és nagyságos körösszegi Csáky Lászlónak Léva várát és uradalmát a királytól megszereznie és annak birodalmába való igtató parancsot kieszközölnie. Ezzel a szentistváni prépostság hontmegyei fekvőségeinek, ú. m. Alsótótbaka helység, Wynar majorság és egy báti nemesi kúria birtokába jutni. Alig értesült erről Bőythénk, ki ez alkalommal zirci apátnak (abbas de Schirz) is cimeztetik,2 3 e jog1 U. o. 53. f. 4. ny. 16. sz. Ugyanezen ív túlsó oldalán van Bőythe egy másik fogalmazata is a királyi fölséghez. Ebben előadja, hogy vásárhelyi déz- májából származó nehány hordócska borát, melyet győri házában őriztetett, a győri vár élelmező főtisztje, János Jakab megvette tőle valamennyit, egy hordócska hiján, melyet saját szükségletére fönntartott. De az élelmezési tisztek berontottak hozzá és ellenkezésével nem törődvén, minden borát elvitték, noha ő betegeskedvén arra a borra szüksége lenne. Panaszkodik továbbá a lévai tisztek ellen is, kik a maga részére fönntartott tizedet nem kímélik. Kéri tehát a fölséget : rendelje el, hogy a győri élelmező főtiszt kármentesítse, a lévai tisztek pedig báti tizedében ne károsítsák. Azonban ezen fogalmazat keresztül van húzva annak jeléül, hogy ezt a panaszos levelét el nem küldötte a királyhoz talán azért, minthogy ily csekélységgel nem akart alkalmatlankodni a királynak, vagy hogy időközben kiegyezett megszeppent kártevőivel. Mind a két fogalmazatról hiányzik a kelet. 3 A föntebb említett Kóndé Katalin, a pozsonyi klarisgzák apátnője 1640. május 6-án kelt levelében szintén zirci apátnak címezi.
