Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

40 A SZENT ISTVÁNRÓL NEVEZETT tőkepénzek kezelése, haszonhajtó elhelyezése. Ez ugyan manap, midőn járadékpapirok, záloglevelek forognak, bankok és takarék- pénztárak betéteket többé-kevésbbé biztos kamatozásra elfogadnak, se jár gond nélkül, hát még akkor, midőn az efféle intézkedésnek hire se volt ! A tőkepénz, a kölcsön biztosítása amaz időben zálogadás mellett történt. Ha a nemes földbirtokosnak pénzre volt szüksége, birtoka valamely területét átengedte zálog címén (mert azt el nem adhatta véglegesen) hitelezőjének. A zálogból a hite­lezőnek ki kellett szereznie a kamatot. Csakhogy ez a befekte­tésen kívül a föld mívelésével, tehát nem csekély fáradsággal járt, mire a koros, a kanonoki székhez kötött javadalmasok kevésbbé valának alkalmasok. Biztosabbnak látszott a tőke elhelyezése városi kőházakra adott hitelezés által azért, minthogy a tőkét a házakra bekebelezték, utánna meghatározott kamatot fizettek, mely ha elmaradt, a házat át lehetett másnak, pontosabb fizetőnek adni ; aztán rendesen kikötötték, hogy a házat tatarozni, jó karban kell tartani elemi csapások esetén is; végre minthogy iparos, emelkedő városban a házbér bőven kiadta a kamatot. Igen ám; de ha a város jóléte vagy politikai viszonyok, vagy a polgárok urhatnáin- sága, hanyagsága miatt hanyatlásnak indult! Az esztergami szentistváni társas káptalan főleg Budavár házait tekintette tőkéi biztos alapjául. Voltak ugyan másutt is házai, minthogy arról értesülünk, hogy V. László király megengedte Miklós prépostnak, hogy a szent Istvánról nevezett egyház váci házát egy budai házzal fölcserélje.1 Budai házakra örökbérbe (feudum, emphitheosis) adott köl- csönökről, illetve házvételekről a már előadottakon kívül még a következő adatokkal szolgálhatunk: Müntzer János budavári biró előtt István2 szentistváni prépost és esztergami kanonok rokonai hozzájárultával is Henrik balista- gyártó (balistapar, számszeres nyílgyártó) mesternek örökbérbe adta budai kőházát évenkint 14, felerészben szent Györgykor és ismét szent Mihálykor fizetendő tiszta arany forintért, kikötvén még, hogy ő (Miklós prépost), továbbá Bornemisza Benedek, vác-német- városi polgár, nemkülönben Erzsébet, Antal mester, vác-magyarvárosi polgár felesége, a prépost nővére, míg élnek, mindig tisztességes 1 53. f. 3. ny. 8. sz. ded. Bécs, 1455. július 15. Hártyán, a piros viaszba nyomott királyi nagypecséttel. 2 Helyesebben az imént említett Miklós,

Next

/
Thumbnails
Contents