Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

ESZTERGAM-VÁRBELI PRÉPOSTSÁG GYARAPODÁSA

35

et canonici strigoniensis ecclesiarum, qui obiit (ismét másnemű betűkkel) 21. Aprilis 1483.1

E föliratból, melyben váci egyházmegyeinek mondja magát, következtetjük, hogy a nógrádmegyei Szántó helységből, mely most népes puszta Rétság mellett vette eredetét.

Ugyanez idötájt újabb jótevője akadt szent István társasegyházának Tharatai Tamás mesterben, az Űrteste kápolnája rektorában és esztergami főegyházi kanonokban, ki főkáptalana előtt budavári vételes házát, mely a szombati téren (in loco Sabbati) néhai Székely (Zekel) Antal és a zágrábi püspökség háza közt feküdt, a szentistváni káptalannak ajándékozta 'azzal a kikötéssel, hogy hetenkint két misét mondjanak érette, mit ha elmúlatnának, a ház a káptalantól elvétessék és ugyanazon templomban levő Mária- Magdolna oltár javára szolgáljon.2

Ugyancsak a jegyzetben említett Pemflinger János budai biró előtt megjelent Pécsi Miklós, esztergami főegyházi kanonok, ez egyház mellé épített szent Margit kápolna (?) igazgatója, néhai Mihály, milkói püspök, nógrádi főesperes és esztergami kanonok megbizó levelével, melyből kitűnt, hogy a püspök egykoron Róbert aranymívesnek kétszáz aranyforintot adott azon hátsó házrészre, mely Rudavárban a szent Györgv-téren (in theatro), a győri káptalan és Pénzverő Miklós háza közt feküdt. Róbert aranymíves azonban a neki adott kölcsön után bért (purgreyt, feudum) nem

1 Rajzát Máthes adja i. m. VI. tábláján.

2 53. fiók, 3. nyaláb, 17. szám I486, augusztus 30-iki kelettel. Hártyán, a zöldsárga selyem sodraton függött pecsét levágva. Későbbi írás : Domus intraseripta demum a. D. 1507. Blasio Takács est elocata. A demum azt jelzi, hogy a ház bérbeadása körül valami baj esett, minthogy úgy találom (53. f. 3. ny. 24. sz. kiadva Birtokokmánytár 148. lapján), hogy az esztergamvárbeli szent István vértanúról nevezett káptalan a házat, melyet Tharatai Tamás mester esztergami kanonoktól kapott, Pemflinger János budai biró előtt 1502. április 6-án bérbe adta volt Budai György budavári polgárnak, feleségének és utódainak azon föltételek mellett, hogy a házat mindenkoron kellően gondozzák, örökbér (purkreyt) címén a káptalannak évi nyolc aranyforintot fizessenek, egy aranyforint értékű viaszt adjanak a szent István templomnak és 2—3 kanonokot, ha ügyeikben Budára jönnek, szívesen elszállásoljanak. De ezen bérbeadás elmaradt, minthogy 1507. szeptember 28-án Harber János budai biró előtt, ugyanezen házat, melyet Tharatai Tamástól kapott a szentistváni káptalan, bérbe adta Takács Balásnak és örököseinek szintazon föltételek mellett, mint előbb Budai Györgynek. (53. f. 3. ny. 28. sz. Mindakét hártyára írt oklevél hátán Budaváros vörös viaszba nyomott kisebb pecsétje.)

3*