Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

A jó isten kegyelme megérnem engedte, hogy az esztergami főkáptalan hatodik székét elérjem, mellyel az esztergam-vár- beli, szent István első vértanúról nevezett prépostság kapcsolatos.

Érdekelvén prépostságom, összegyüjtém az adatokat, történetét főbb vonalaiban megirandó.

Sok, főleg egyháztörténelmi tekintetben érdekesnek találtam e prépostság történetét.

Ügy vélem, az olvasó is annak fogja találni, kitől, ha az öreg szerző egyszer-máskor szunyókált, vagy itt-ott megbotlott, szives elnézésért esedezem.

I.

A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma.

Figyelemmel kisérvén az érdekes polémiát, mely Karácsonyi János és Nagy Géza közt napjainkban folyt, azon meggyőződésre jutottam, hogy Gyécse (Geyza) fejedelemnek (lehet: második) felesége I. Meskó lengyel herceg nővére vala, ki a keresztségben Atleid (Adelheid) nevet vett föl, míg előbb lengyelül Belekneginának, vagyis Szépasszonynak hítták. Ő keresztény nő létére férjét is a Krisztus hitére térítette. Szent István első vértanútól vett értesülése után pedig foganta és szülte a 975. évben szent István, első magyar királyt.1

1 Annales Cisterciensium in Heinrichow : Anno 971 dux Mesko baptiza- tus est. Iste Mesko habuit sororem nomine Adilheidem, quam Jesse rex Ungarie aecepit in uxorem, que cum esset Christiana, virum suum Yesse convertit ad fidem Christi. Ista post visionem per beatum Stephanum protomar- tirem sibi revelatam, concepit et genuit Stephanum regem Ungarie anno Domini 975. (Pertz, Mon. Germ. SS. XIX, 544.) — Az Annales Kamenzenses ugyanezt írja azzal a különbséggel, hogy Gyécse felesége nevét Atleydisnek mondja. — Olvasd hozzá Nagy Géza ily című értekezését : «Szent István vér- sége és a magyar kútforrások» a Turul 1907. és 1908. évfolyamában, ahol az összes idevonatkozó idézetek megtalálhatók.

1*