Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
14 A PRÉPOSTSÁG ÉS TÁRSAS KÁPTALAN ALAPÍTÁSA A Zsigraond királyért végzendő istentisztelet okát így adja elő Kanizsai János érsek alapítólevelében: Zsigmond Magyarország fölséges királya tekintetbe vevén hűséges szolgálatainkat, egyházunknak a következő falvakat és birtokokat ajándékozta, úgymint: (Gene-) Marótját (ma Puszta-Marót a Gerecse alatt) Bajótot, (Nyerges-) Újfalut és Sythöt (helyesen Sédtőt, ma Siittő) továbbá két, lakosok nélkül szűkölködő birtokot Esztergám vármegyében és Mócs (ma : Duna-Mócs) helységet Komárom vármegyében,1 mely adomány következtében részint az érseki asztalhoz tartozó jövedelmekből és javakból, részint saját vagyonúnkból — ngymond — alapítottuk és javadalmaztuk a szent István prépostságát és egyházát a következő, örökkön megtartandó föltételek mellett. Nevezet szerint: a prépost és kanonokok a szentmisében és a vecsernyén, amíg Zsigmond, Magyarország fölséges királya, azonképen őmaga, az érsek úr él, Magyarország s az esztergami főegyház szerencsés kormányzásáért naponkint két imádságot (collecta) mondani tartoznak; ha pedig már elhunytak, szintén mindennap a szentmisében és a vecsernyén külön-külön imádság mondassék lelkök üdvéért. Ezenfölül minden év kezdetén mindegyikükért ünnepélyes évfordulati szentmisét énekeljenek. Az esztergamvárbeli szent István első vértanúról nevezett prépostság és társaskáptalan tehát voltaképen Zsigmond király és Kanizsai János primás emlékére alapíttatott. Azután közli az alapítólevél azon jövedelmeket, melyeket az érsek úr a mondott egyháznak, prépostjának és kanonokainak szánt. Márton prépost úr — úgymond .— eddig is, mint az egyház igazgatója és mestere Báth összes, termesztmények (fruges) után járó tizedét és bordézsmáját kapta. Ezt nemcsak meghagyja neki mint prépostnak az alapítólevél, de hozzáadja még a szőllősi, újvári, mindkét tót-bakai és alapi bordézsmát, de a termesztmények után járó tizedet nem. Továbbá Veszprém vármegyében, Apáca- (ma: Somlyó-) Vásárhelyen szedetni szokott termesztmény- és bortize1 Ez adománylevelek megvannak Fejérnél, CD. X/l, 454., 401., 499. X/IV, 479., X/V, 691. Zsigmond király a koronázás körül szerzett jeles szolgálataiért, mintegy koronázási emlékül adta Kanizsai érseknek a nevezett fek- vőségeket, nemkülönben Rab, Csenke, Pél (ma Péliföldszentkereszt) és Berény nevű lakatlan pusztákat, li birtokok előbb a Nagy-Martoniakéi voltak, aztán zálogképpen a Kanizsaiakra, csereképen pedig Nagy Lajos, következőleg Zsigmond királyra jutottak.
