Einczinger Ferenc: Az Einczinger-család története (1935)

he a eéii tagjai közé. Ekkor került he Eitizinger (11.) János György 1772 augusztus 6.-án az esztergomi érdemes sütőcéh társmesterei sorába. E régebbi generációk tagjairól emlékeket felkutatni anyakönyvi adataikon kívül —- sajnos — nem sikerült.

A magyar szabadságharc leveretése után,

1849. január 16-án, nagyatyánkkal, Einzin- ger György Antallal történt a következő eset: A statárium kihirdetését követő tizedik napon teljes ezredével szállta meg Esztergomot Schifmann császári ezredes és egy hétig időzött itt. A katonaság kenyérellátása nagyapánkra bízatott, kinek lisztje-fogytán aggodalmai voltak, hogy a rendelésnek eleget tud-e tenni? Schifmann ezredes egy járőrcsapat élén személyesen jött megsürgetni a szállítást. Nagy csődület verődött össze a ház előtt. Az emberek szorongva hallgatták a lóhátról hangoskodó ezredest:

— Sie! Ela estéiig nem lesz kész a kenyér, itt a háza sarkán fogom fellógatni. — Verstanden ?

A szigorú fenyegetésre megmozdult a bajba jutott mester érdekében az egész város, pék- és molnár társai, sőt a polgárság is kérés nélkül hordta a lisztet. Estére aztán készen volt az osztrák katonák prófuntja, jóllakhatott a német.

Ma is őrzöm még nagyapánk fekete-hüvelyes, görbe nemzetőr-kardját, amelyet sokáig rejtve tartogatott az elnyomatás alatt. 1849-ben