Einczinger Ferenc: Az Einczinger-család története (1935)

lendülettel a földmívelés indult meg, míg az ipar csak lassan* fejlődött. Az első gyár a XVIII. század elején létesült az országban. A kézműves-ipar igazi fellendülését megakadályozták a fennálló céhszabályok, azonkívül a kormány egyoldalú intézkedései, amelyek egyáltalán nem a magyar, hanem inkább az osztrák ipar érdekeit szolgálták. A sok háborúskodás után a hazai művészetek köréből csupán az építészet vett némi lendületet. De a XV111. század elején emelt templomok kivétel nélkül beszármazott német és olasz mesterek alkotásai voltak, akik városunkban is a kor uralkodóstílusát: a barokkot honosították meg. Esztergom városára vonatkozó történelmi adatok főleg a mai úgynevezett királyi városra vonatkoznak, mert Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező, — bár eredetileg is egybe voltak épülve — akkor még mint önálló községek élték külön életüket. A város 1. József császártól 1708. február 18.-án nyerte kiváltságlevelét és szabad királyi városi rangját, amelyet az 1715. évi törvény kiváltságjogaival együtt újból megerősített. Megjegyzi az erről szóló engedélyokirat, hogy a város régi törzslakóssága majdnem teljesen kiveszett, ami igaz is, mert alig 2000 lélek találkozott a nemes városban. 1735-ben egész Esztergom vármegyének annyi lakosa volt csak, mint ma az egyesített Esztergom városnak. Országos viszonylatban az iparosság