Gábris József: Az alma mater dicsérete (1992)
elég a kor követelte műveltség közvetítése, ez mellé emberség, pedagógiai ismeret és szociális érzék is szükségeltetik. Viharos évtizedeink során különösen a falu népének gyakran volt szüksége tanítója támogatására, tanácsaira. A néptanítók többsége ennek az elvárásnak minden korban becsülettel eleget tett, annak ellenére, hogy az ő számára a jogos társadalmi megbecsülés nem mindig adatott meg. A másfél évszázad alatt 10 042 fiatalt bocsátott útjára az iskola. Az első évszázad szereplői közül már kevesen vannak közöttünk, de a még élők ápolják az elődöktől örökölt szokásokat, az esztergomi prepákat összefogó szellemet, az alma materhez való ragaszkodás gondolatát. Sokan emlékeznek még arra, hogy a tanítóképzők életét mindig valamilyen sajátos jelleg különböztette meg más hazai iskolákétól. Ennek talán az is oka lehetett, hogy az itt tanuló fiatalok már tudták, mit választottak, mire készülnek. A mögöttünk hagyott másfél évszázad során több épületben is működött, szerény, mondhatnánk szegényes körülmények között iskolánk. Talán a véletlen műve, hogy az 1929-ben bekövetkezett végleges elhelyezése előtt még egy tanévre, másodszor is ebben az épületben lelt otthonra. Az elmúlt másfél évszázad alatt nemcsak otthont adó épületei, hanem tantermei, szerkezeti keretei szinte megszámlálhatatlanul változtak, de az itt élők alapvető célkitűzése, feladatai nem. Legfeljebb e feladatok korszakonként más-más formában testesültek meg és jelentkeznek ma, mint hajdanában. E folytonosságot ma is biztosítanunk kell. Az elődök által összegyűjtött tapasztalatokat fel kel! használnunk, mert különben gyökértelenné válunk. Tudomásul kell vennünk, hogy biztonságosan, felelősségteljesen korszerűsíteni mindig csak a múlt ismereteinek felhasználásával lehet. Amikor előbbre tekintünk, mindig hajtsunk fejet az előttünk járók előtt, használjuk fel az általuk teremtett értékeket is. Az itt elhelyezett emléktábla ne csupán egy dátumra emlékeztessen bennünket, hanem mindenre, ami iskolánkban a mögöttünk hagyott időben történt, hajtsunk fejet azok előtt, akik e történelem részesei voltak. * EZEN E Pl LET BEN INDULT iS 4 2. XL 3 -ÍN VÄrUSlNKBÄ A TANÍTÓKÉPZÉS A l5C. ÉVFORDILÓN fiECSKELETTEL EMLEKIZNEK. E NAPRA az öregdiákéin 29