Gábris József: Az alma mater dicsérete (1992)
1985. A főiskola és a tatai művelődési központ március 20-án nyilvános tudományos emlékülést tart hazánk fasizmus alóli felszabadulásának 40. évfordulójára emlékezve. Az előadások teljes szövege megjelent a Tanulmányok 22. kötetében. 1987. A tanítóképzéssel egy szervezeti egységben, de saját tantervvel ismét megindul az óvónőképzés (képzési idő 3 év). 1988. Közművelődés szakos képzés indul. (Tanító-művelődésszervező, képzési idő 4 év.) Szeptember 8. Neveléstörténeti konferenciát rendez a főiskola a Magyar Tudományos Akadémia neveléstörténeti albizottságával és a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztályának közreműködésével, melynek tárgyköre VITÉZ JÁNOS MŰVELTSÉGESZMÉNYE volt. Az előadások teljes anyaga megjelent a Tanulmányok 26. kötetében (1989). (Szerk.: Gábris József és Pál Lenke). 1989. május 2. Az intézmény új neve e naptól: VITÉZ JÁNOS TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA. Vitéz János már 1433-tól Zsigmond király, majd /. Ulászló kancelláriájában működött, ahol európai műveltséget és nagy diplomáciai gyakorlatot szerzett. 1444-ben, megundorodva az udvari intrikáktól, visszavonult Nagyváradra, ahol barátja, Hunyadi János kormányzó javaslatára váradi püspök lett. Környezetében alakult ki az első magyarországi - sőt kelet-európai - reneszánsz centrum. Könyvtárat, zenekart, csillagvizsgálót alapított, fő gondja azonban - Hunyadi János oldalán - az ország török elleni harcának előkészítése volt. Ennek érdekében vett részt 1445-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen is. Mint a Hunyadi-ház rendíthetetlen híve és Hunyadi János fiainak nevelője, magára vonta a Garaiak gyűlöletét, melynek csaknem áldozatul is esett. Oroszlánrésze volt Hunyadi Mátyás királlyá választásában, és ő viszi meg a hírt a Prágában raboskodó Mátyásnak. Ő köt egyezséget Podjebrád cseh királlyal Mátyás szabadon bocsátásáról, ő szerzi vissza az ifjú király számára 1464-ben Frigyes császártól a Bécsbe hurcolt magyar koronát. Mátyás főkancellárjává - első diplomatájává - nevezi ki, majd 1465-ben elnyeri az esztergomi érseki széket. Itt hatalmas építkezésekbe kezd és hamarosan a reneszánsz egyik kulturális fellegvárává teszi a korabeli Esztergomot. Tudósokkal, költőkkel, művészekkel népesíti be udvarát, műveltségének, páratlan szónoki képességének, könyvtárának, műkincs-gyűjteményének, építkezéseinek csodájára jártak. Ám mindezeken túlnő legnagyobb kezdeményezése, az eredetileg Esztergomba szánt Accademia Istropolitana (Dunai Akadémia) megalapítása (1467), mely királyi döntés révén végül Pozsonyban nyitotta meg kapuit, s melynek éveken át kurátora volt. Hazánk nagy történelmi tragédiája, hogy az egyre autokratikusabb eszközökkel kormányzó Mátyás a török elleni hadakozás helyett - talán a császári korona reményében is -, a szomszéd népekkel keveredett háborúkba, szövetséges helyett ellenséggé téve azokat, s ezért ellentétbe kerülve a Hunyadi János eszméihez hű Vitézzel, aki más kiutat nem találva - a költő, Janus Pannonius pécsi püspökkel együtt - a király ellen fordult. 12
