Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

- 84 a jelenleginél több vizet legyen képes befogadni, másrészt ügyelni arra, hogy az Esztergom alatti szűk dunai mederben a jégzajlás torlódásokat, gátakat ne létesíthessen, mert különben bekövetkezhetik az 1809-iki árvíz, amely a Kenyérmező alatt, a városi bolgárkerteket tápláló vízlevezető csatornáig terjedt, esetleg a még nagyobb, az 1838-ki árvíz, amikor már a mai sáncok se Esztergomot, se Budapestet meg nem védik.

Esztergom város polgárságának a második nagy baja azon károsodás, amit évenként az erdei nagy vadak (szarvas, vaddisznó) kártételei miatt, a város erdeje mentén levő szántóföldjein kénytelen elszenvedni.

Amig a város erdőterületén a vadászatot gróf Schlick Ervin bérelte, addig megfizették a szarvas és vaddisznó által okozott károkat. Ma azonban, értesüléseim szerint a vadásztársaság, a nagy vadak kártételeit nem fizeti meg. Ugyhallom, hogy a városnál olyan