Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)
76 — együtt, mivel a halastó egész területének legelővé tétele Esztergom város mezőgazdasági és szőlő- kulturájánakelengedhetetlen kelléke, mert ennek a segítségével lehet csak annyi állatot tartani egész éven át, aminek a trágyájával a szőlőparlagok szaporodását megszüntethetjük, a művelési ágak (szántó, kert, rét és szőlő földek) termőképességét pedig fokozhatjuk, szóval csak az Öregtó (halastó) legelő használata által lehet Esztergom városnak virágzó az állat- tenyésztése és a mezőgazdasága. Az Öregtó elvesztése folytán Esztergom város szőlőhegyei, a fővárosi budai hegyek szánalmas sorsára jutnak, vagyis parlagokká, értéktelenekké, úgyszólván adóképtelenekké válnak, de igy járnak az esztergomi immunis kovahomok szőlő talajok is. A szakvéleményemet 1926 március havában adtam be a belügyminisztériumba és dr. Huszár Aladár Komárom- Esztergom vármegye főispánjának. A fellebbezésre és az általam
