Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

— 74 —

növekedése csak esős időjárás esetén állandó, ami azonban ritka évben fordul elő Az Öregtó 1908- ban a parasztság nagy ellenzése dacára halastóvá alakíttatott, ami Esztergom város szarvasmarha tenyésztésének és állattartásának megadta a kegyelemdöfést. Amihez hozzájárult azon körülmény is, hogy a halastó — tőzeges és vízáteresztő altalajánál fogva — a szomszédos szántóföldeket vizenyőssé tette: az ebből eredt kárt a földtulajdonosoknak senki sem téritette meg, amiért azok elkeseredtek. 1924 január első napjaiban a város polgár- mestere e sorok íróját azzal bízta meg, hogy adjon véleményt a halastó hasznosítására vonatkozólag. 1924 január végén beadtam a szakvéleményemet, amelyben a halastavat az egész 250 hold területében legelőnek ajánlottam. Ebből kifolyólag a város tanácsa a február hóban tartott közgyűlésen szintén azt indítványozta, hogy a halastó a jövőben legelőül használtassák. Amit a közgyűlés elfogadott.