Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)
— 5 — adókból (fogyasztási, forgalmi stb.), 4. végre egyéb, még fel nem sorolt bevételi tételekből ((skolák, kórházak, a dorogi szénbányától vásárolandó villany értékesitéséből stb ) várható. A szanálási költségvetésbe felveendők a befektetésekre szánt kölcsönök. Ha a szanálási költségvetés bevételeiből levonjuk a kiadási tételeket, előtűnik a különbözet, vagyis az a fedezetien pénzösszeg, amit a város polgáraira rónak ki községi adó címén, amely mint állandó megterheltetés, hosszú évek során át nehezedik a város adófizető társadalmára. Már a háború előtti községi adó nagy teher volt a városi kizgazdákra, vagyis a parasztokra, mivel körülbelül száz százalékát képezte az egyenes adónak, amely pedig a többi adóval együtt az ingatlan földbirtok jövedelmének több, mint a felét emésztette meg. Nevezetesen a kataszter által kitüntetett évi tiszta jövedelem :
