Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)
— 38 — minősítésű egyénnel betölteni, mert általa nemcsak a város tulajdonában levő birtok válna jövedelmezőbbé, hanem a városi lakosság szántó és szőlő területe is. Két esztendeje lakom Esztergomban; ezen idő alatt azt tapasztaltam, hogy a parasztság szántóföldjeinek jövedelmező képessége az utolsó 40—50 év alatt nem növekedett, hanem romlott, szőlőinek jövedelmezősége pedig a 40—50 év ellőti- nek messze alatta áll, minek folytán ezen ingatlanok adóképessége is csökkent, ami pedig a városra nem lehet közönyös. Esztergomban székel a vármegyei gazdasági egyesület és a magyar királyi gazdasági felügyelő, ség, ezenkívül van itt egy borászati egyesület is. Ezeknek kellett volna módot találni arra, hogy a városi lakosságnak a föld- és szőlőműveléssel foglalkozó része haladjon a korral, következésképen úgy a szántóföldi, valamint a szőlőterületeiknek évi átlag termései a 40—50 év előttinél sokkal nagyobbra