Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

— 21 —

nemüt (korpa, fekete liszt, kukorica, árpa, zab stb.) és szálas takarmányt, meg szalma félét.

Amint már jeleztem, a filoxera vész előtt az esztergomi kisgazda a főgondját nem a mezőgazdaságra, hanem inkább a szőlőművelésre fordította, mert ez nyújtotta jövedelmének a nagyobb részét; sok gazdának volt 5—6 hold szőlője, de volt 8—10 holddal biró is, minek folytán a szántóföldek mostoha gyermek módjára kezeltettek, mert felületes művelésben és gyenge trágyázásban részesültek, aminek a következménye a szántóföldi termények alacsony évi átlag hozamában jutott kifejezésre.

Az esztergomi kisgazdán ma is meglátszik a szőlő iránti előszeretete, ami abban nyilvánul meg, hogy most is több szőlőt művel, mint amennyit jó karban képes tartani, azonfelül trágyáját is szívesebben viszi a szőlőjébe, mint szántóföldjére, de mivel sem a szőlőjét, sem a szántóját nem képes a kívánatos mennyiségű