Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 51 A legrégibb térképeket az egyiptomiak készitették. Tőlük vették át a földfelület ábrázolásának, a "térképirásnak" módját és technikáját a görögök, majd a rómaiak. / A római tabulé-nak ill. "orbis pictus"-nak, a görögök "pinax'’-nak nevezték a térképet./

Mivel az egyes városok, országrészek és országok rajzait kezdetben szövetekre festették, nevük "mappa" vagy "mappa munÄi" volt.

A XIII. századig fokhálózat nélkül készültek a térképek.

Az iránytű feltalálása után, 1311-ben az olaszok készitették az első kompassz térképet. A XVI. század közepén a németek térképkészitő technikája kivitelben, pontosságban megelőzte az olaszokét. Vezető szerepüket a XVIII. század végéig megtartották. Ekkor az angolok vették át a vezető szerepet, de igazi nagy lépést csak a franciák által bevezetett fokmérés jelentett, amellyel szinte minden országban katonai és közigazgatási földméréseket végeztek. Sydow "her Kartogr. Standpunkt Europas" /!./ cimü értekezése foglalta össze ezeket a munkákat.

Az arab Idrisi mór 1154-ben megrajzolta Magyarország térképét. /2./

Bretschneider, faragó Ödön és Lóczy Lajos érdeme, hogy olyan XIII. és XIV. századbeli kinai és mongol térképek is ismetté váltak előttünk, melynek hazánkra vonatkozóan is igen sok és értékes adatot tartalmaznak. Ezeket azonban érthetetlen módon szaktudósaink nagyon mostohán kezelték, bár minden valószinüség szerint többen is értékesitették, de nem utaltak rájuk. /%/

A rómaiak már emlitett földleiró munkái nyomón működtek a honi térképirás úttörői, a Mátyás király udvarában élt - elsősorban olasz - térképészek. Az ő térképeik az elsők,