Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 25 Jó községi ut épült az 1800-as évek végén Kesztölc és Csév között, valamint Pilismarót - Pilisszentlélek - Pilisszentkereszt - Pilisszántó között.

Jk 19. század végén a Komárom megye területén működött állami utak hossza 719,52 km. volt, melynek fenntartására az állami költségvetés átlag 45,124 koronát irányozott évente elő. /71./

A törvényhatósági utak, melyek 428,95 km. hosszúságot tettek ki, fenntartása évente átlag 150,3^4 koronába kerültek.

A megye területén ebben az időben 9 %-os útadó volt érvényben.

Jegyzetek :

1./

2./

5./

4. /

5. /

6. /

7. /

8. / 9./

W. Heyd : Geschichte des Levantebandek im Mittel- alter. Stuttgart, 1897.

Cholnoky Jenő : A magyar föld és népe. Bp.1915.

lódása a történelem folyamán. Földrajzi Közlemények. 1915.évf. 198-199.

III.Henrik menekülő serege a móri keresztvölgybűl szintén Győrön át futott vissza Ausztriába.

RelkoviŐ' Néda : Buda város jogkönyve. 246.

Bátky Zsigmond : Néhány megjegyzés Princz Gyula válaszéra. Földrajzi Közlemények.1915• évf. 406.

Glaser Lajos : A Dunántúl középkori úthálózata. Századok. 1929-1950. évf. 158.

Salamon Ferenc : Buda-Pest története. 1878.

Domanovszky Sándor : Duna-Peketetengeri hajózásunk múltjából. Tenger.1918.évf. 74.

i