Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

20 3. / A harmadik ut már a későbbi időben a kartográfusok

körében nem volt ennyire általánosan ismert. Áthaladt Borosjenőn - ^ilisszentkereszten - Szentiéleken é3 Esztergomba torkolt. Benedek alországbiró emliti először 1244-ben : "...viam magnam que sub monte Nyr similiter de Strigonio tendit in Budám." /43./ - IV.Béla király 1249. évi oklevele szerint:

"...magnam viam que ducit in Budám." /44./

Róbert Károly 1326. évi oklevele pedig igy emlékezik meg róla : "magnam viam per quam itur versus Stri- gonium." /45*/

4. / A negyedik úttal majdnem megegyezik a mai Szentendre t Visegrád közötti ut, mely a Duna mentén halad. Először 1212-ben emliti II.Endrének egy oklevele : "magnam viam Strigoniensem." /46./ - A Visegrád és

Esztergom közötti szakaszéról IV.Béla 1249. évi oklevele szól. /47*/ - Ladomér érsek 1288-ban és

az esztergomi keresztes lovagrend konventje pedig 1292-ben emlékezik meg róla egy-egy oklevélben. Az előbbi mint "magnam viam Strigoniensem"-et emliti, /48./ az utóbbi pedig : "publicam viam de terra Szamard predicta per quam itur versus Zamar vér."

/ 49./

Ezeken kivül a Zsámbék - Esztergom közötti úthoz is csatlakozott két-három útvonal Buda felől. így a buda - nagykovácsi - tinnyei. Ezt a budai káptalan egy 1401. évi okleveléből is tudjuk, melyben ez áll : "magnam viam que de Tynne tenderet ad Koschy." /50./

A -vegyesházi királyok idejében óriási jelentőséget kapott az addig is nagy fontosságú pozsony - komérom - tata - budai ut, mely Bánhidánál ágazott el a mai katolikus templom alatti részen a "Mészáros úttól"

Tata felé. A mészáros ut Bánhidán - Kocson - Nagyig- mándon - Bábolnán és Banán haladt Bécs felé. Ezen az utón hajtották a XIX. században a bécsi végóhidra az u.n. "burslisok" a kimustrált, rossz gebéket is. A