Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 16 i

A honfoglalást követő első évszázadokban az olasz kereskedők nem a jóval később kialakult semmeringi útvonalon, hanem Kőszeg - Szombathely - Sopron irányában közelitették meg Bécset* A Rábáig velük tartottak az Esztergomba menők is. Itt tértek el Fehérvár felé. Ez a Kőszeg - Sopron útvonal, tisztán transitforgalma miatt nem esett az utkényszer alapjául szolgáló törvény hatálya alá. /26./- o Esztergom város főpiac voltét Buda megalapítása szüntette meg. XV.Bélát a tatárjárás után az ország várvédelmi rendszerének kiépitése sarkalta arra, hogy Budát megalapítsa. Az előnyös fekvésű város kereskedelmi szempontból is maga mögé kényszeritette Esztergomot. /27./ A két város közötti versengés negyven évig meglehetősen éles volt. Közel száz év kellett hozzá, hogy Budához viszonyítva Esztergom jelentéktelen várossá törpüljön. /28./

Amit a régi főváros szokásjog alapján, hosszú fejlődés során szerzett meg, azt IV.Béla egyszerre megadta Budának az utkényszer és különféle privilégiumok révén. Mindezt alátámasztja Róbert Károlynak egy 1336. évi oklevele, mely a Brünn - Buda közötti úttal kapcsolatos intézkedéseket is tartalmazza : ”... Wue omnia loca tributorum tam civibus Brunnensibus de Regno Bohemie, quam nostris civibus Tyrnauensibus referentibus acimus esse a tempore Bele Regis instituta, legittima et om- nino fore iusta." /29./

"A budai utkényszert későbbi királyaink is annyira tiszteletben tartották - Írja Glaser - hogy az annyira pártfogolt nagyszebenieknek és pozsonyiaknak is Budán