A Szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő intézet hittudományi főiskolájának értesítője az 1896-97 iskolai évről (1897)
Mária Terézia alatt azonban mégis elkerül az intézet Nagy- Szombatból, de nem Esztergomba, hanem Budára. Ez az intézet azonban már i 784-ben megszűnik, mivel II. József rendelete a szemináriumok központosítására vonatkozólag ez intézetre is kiterjedt s ezentúlra székhelyül Pozsonyt jelölte ki. Az úgynevezett generale szeminárium számára a várat rendezték be itt. Alig halt azonban meg II. József, Battyáni érsek újra azon volt, hogy Nagyszombatba vigyék vissza a papnevelőt, mivel a generale szemináriumok nagyon magukon viselték II. József egyházellenes törekvéseinek bélyegét. 1802-ben tehát újra Nagyszombatban van a szeminárium, hol az Oláh Miklós alapította Stephaneumot a theologusok, a Marianumot pedig a filozófusok számára rendezték be. Ez időtől kezd egyre jobban kidomborodni az óhaj, hogy az intézetet minél előbb átvihessék székhelyére, Esztergomba. Rudnay Sándor érsek — ki eleinte az intézet kormányzója volt s ki mint érsek első tért vissza a török pusztítások óta székhelyére Esztergomba — 1821-ben le is teszi a mostani papnevelő intézet alapját, de mielőtt tervét befejezhette volna, 1831-ben meghalt. Ez épületet utódja Kopácsy József is folytatta, de ő sem tudta befejezni s a halála után következő idők: a forradalom évei, — melyekben az intézet nem egy növendéke küzdött szóval és tettel vitézül a hazáért — korántsem voltak alkalmasak arra, hogy elkészüljön a hatalmas arányokban megkezdett építkezés. Végre 1849-ben Kunszt József főkáptalani helynök Esztergomba hozza át a theologiai karnak két felső osztályát s a Rudnay által alapított, de később megszűnt presbyteriumban helyezi el azokat. Scitovszky herczegprimás 1850-ben a másik két osztályt is ide hozta s mig az új szeminárium felépült, — az egész theolo- giát a papnevelővé alakított presbyteriumban helyezte el. A filozófusok azonban továbbra is Nagyszombatban maradtak. 1861-ben kezdették meg újra a félbenhagyott szeminárium építését s végül 1865-ben Zalka János kormányzósága alatt az új épület teljesen elkészült.
