A Szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő intézet hittudományi főiskolájának értesítője az 1896-97 iskolai évről (1897)
38 2. Tanulmányi gyakorlatok. Az előadott ismeretek élesebb megvilágítására s az elmélet gyakorlatias alkalmazásában szerzendő ügyességre irányultak azon gyakorlatok, melyek egyes tudományszakok tárgyalásával voltak kapcsolatosak. a) Kazuisztikai gyakorlatok. Az erkölcstan elméleti előadása összeköttetésben volt kazuisztikai gyakorlatokkal, melyeknek hetenkint egy óra volt szentelve. Két-két különböző és az életből merített esetet a szaktanár, dr. Krammer György, néhány nappal előbb Írásban két- két növendéknek adott ki megfejtésre, kik közül kettő írásban, latin nyelven, a többiek pedig élőszóval oldották meg a feladott eseteket. b) Bölcseleti viták. A bölcselettan előadásának keretében helyet foglalt a disputable, a vitatkozás. A lefolyt évben két esetben tartatott bölcseleti vitatkozás. Az egyik az iskolában csak az illető bölcseleti hallgatók előtt folyt le s tárgyát a léleknek a testtel való egyesülése képezte. A második nagyobbszabásu vitatkozás dr. Koszival István prodirektor elnöklete alatt, az összes hittanhallgatók és az egész elülj árói és tanári kar jelenlétében az intézet dísztermében folyt le nagyobb ünnepiességek között. Mint védő Berkes Pál II. éves h. h. szerepelt; mint támadók Aubermann Miklós III. éves h. h., Sindelár Kázmér II. éves h. h. léptek fel. A vitatkozást Berkes Pál nyitotta meg a lélek egyszerűségéről, szellemiségéről s hallhatatlanságáról latin nyelven irt rövid értekezésének felolvasásával. Ezután 20—20 per- czig az ellenvetők támadták meg nehézségeikkel a lélek szellemi voltát s hallhatatlanságát. Úgy a védő, mint a támadók meglepő szabatossággal, világossággal és folyékonysággal feleltek meg a reájuk bízott feladatnak. A két kijelölt támadó ellenvetései után az elnök-prodirektor felszólítására a tanári karból dr. Krammer György tett több ellenvetést a védő ellen. A vitatkozást a lefolyt évben nyert pályadijak kiosztása fejezte be.
